Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)
Hatvani vasutas családok internálása 1950-ben - A bírósági tárgyalás
A bírósági tárgyalás A hatvani tüntetés szétverése során őrizetbe vett négy szerzetest június 20-án vitték el az Andrássy út 60-ba, ahol Péter Gábor azonnal maga elé vezettette őket. Mélységes megvetéssel csak néhány mondatot mondott: Legyetek nyugodtak, nem fogunk az egyháznak mártírokat csinálni. Nem fogunk sem agyonverni, sem felakasztani benneteket, csak vallj átok be az igazat! Két hétig voltak az Andrássy út 60-ban, ahol semmi érdemleges nem történt velük, csak a körülmények voltak rettenetesek: Beton fekhelyen takaró, párna, szalmazsák nélkül felehettek. A külvilágban hőség volt, de itt a hiányos nyári ruházatban dideregtek. Két hét után átszállították őket a Markó utcai fogházba, ahol megkezdődött a kihallgatásuk. Sorsuk attól függött, melyik kihallgató tiszthez kerültek, és milyen magatartást tanúsítottak. Zsiga Sándor másképp András atya például elkerülte a kínvallatást, mert hamarosan belátta, hogy hiába akar az igazsághoz ragaszkodni. Az elébe tett kihallgatási jegyzőkönyvet ellenállás nélkül aláírta. Veres János, Géza atya megpróbált ellenállni, aminek súlyos következményei lettek. Négy napon át tartották falhoz állítva: nem volt szabad sem megérintenie a falat, sem öt centiméternél messzebb távolodnia tőle. A nagy hőség miatt annyira szomjazott, hogy még az őrök is megszánták és egyik-másik jobbérzésű titokban adott neki inni. A lába annyira megdagadt, hogy a bakancsát szétnyomta. Négy nap után levehette a szétmállott bakancsot, de visszavenni már nem tudta. A mezítelen lábát gumibottal verték, de leverték a körmeit is a kezéről. Végül két verőlegény vette kezelésbe: egyik a fejét leszorította a lába közé, a másik hátulról rugdalta este nyolc órától éjfélig. Rájuk akarták bizonyítani, hogy a kolostorban dúskáltak a földi javakban, miközben a hívek nélkülöztek. Később szexuál-erkölcsű bűnöket próbáltak beismertetni velük. Végül következtek a politikai vádak: uszítottak az iskolák államosítása ellen, a fakultatív vallásoktatás bevezetése ellen, törvénytelennek mondták a Mindszenty elítélését és végül, hogy a váci püspök útján a pápától kapott utasításra összeesküvést szőttek a népi demokrácia megdöntésére. A közel kilenc hónapig tartó vizsgálati fogság idején nem csak fizikai kényszert alkalmaztak, hanem lelkileg is megpróbálták megtörni őket... Nem engedték őket sétálni. A kosztjuk "természetesen" gyenge és szinte ehetetlen volt. Cellájukban és a folyóson olyan vastagon állott a víz, hogy téglákra rakott pallókon közlekedtek. Egyszer 15 wattos villanyégőnél vakoskodtak, később 500 wattos égő világított rájuk éjjel-nappal a cellában. Miután testileg, lelkileg kellően megtörték őket, 1951. január 31-én megtartották 33
