Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)
Hatvani vasutas családok internálása 1950-ben - Fegyelmi eljárás a vasutasok ellen
volna is a vasutasok a tüntetésben, ez egy népi demokratikus rendszerben nem minősíthető vétségnek, kihágásának, bűncselekménynek. De, ha elfogadnánk is törvény ellenes cselekménynek a tüntetésben való részvételt, a vasutasok akkor sem a szolgálati kötelességeik ellen vétettek volna, hanem a közrend ellen. A kérdőrevonásra emiatt nem a munkáltató lenne az illetékes, hanem a közrend védelmét ellátni hivatott bíróság, netán a rendőrhatóság. Mai gondolkodásunk szerint képtelenség a nyugdíjas vasutasokat szolgálati vétség miatt kérdőre vonni, de ezt is megtették. Sőt szolgálati vétségnek minősítették, ha a vasutasnak valamelyik családtagja: feleség, gyermek, szülő vett részt a tüntetésben. Az eljárás alá vontakat állásukból június 21-én azonnali hatállyal felfüggesztették és a vezérigazgató által kinevezett elsőfokú külön fegyelmi tanács tagjai a hatvani állomásfőnök hivatalos helyiségében megkezdték a terheltek és a tanúk kihallgatását dr. Lelkes József fegyelmi vizsgálóbiztos vezetésével. A nyilvánvalóan jogtalan eljárás ellen nem emelt szót a dolgozók érdekvédelmére hivatott szakszervezet, amit mai szemmel nézve méltán tarthatunk felháborítónak, az akkori viszonyok között azonban ezt kellett tennie a szakszervezeti vezetőknek, ha csak nem akartak szembefordulni a politikai vezetéssel, kockáztatva beosztásukat, állásukat, szabadságukat.32 A fegyelmi eljárás alá vontakat azzal vádolták, hogy a tüntetésen részt vettek, abban tevékenyen közreműködtek, ellenséges kijelentéseket tettek, a kiküldött népnevelőket bántalmazták, a gyermekek kezébe követ adtak és bíztatták őket a tettlegességre, a családjuk vagy maguk papi befolyás alatt álltak, rémhíreket terjesztettek, kulákok befolyása alatt állnak, lázítottak, uszítottak, verekedésben vettek részt, a "klerikális reakció" befolyása alatt állnak maguk és családjuk, a tüntetés idején házról-házra jártak lázítani. Negyvenhárom aktív és kilenc nyugdíjas vasutast és nyolc feleséget hallgattak ki június 21-től. A vizsgálatot 23-án nyolc óra negyven perckor fejezték be. A meghallgatottak valamennyien tagadták, hogy a tüntetésben tevőlegesen részt vettek volna. Bakos Gábor, Berecz György, Csabli Lajos, Farkas József, Fekete István, Jávori János, Palkó János, Pintér János, Sinka János még azt sem ismerte el, hogy a tüntetés színhelyének közelében megjelent. A többiek azt nem tagadták, hogy áthaladtak a tüntetés színhelyén. Vagy azért mert arra laktak és így szükségszerűen arra vezetett az útjuk, vagy a természetes emberi kíváncsiság vitte őket oda. Balázs János, Dévényi János, Farkas Mihály, Juhász Miklós még azt is beismerte, hogy a tüntetés szétverése alkalmával őket az ávósok elfogták, bekísérték az újhatvani pártházba, ahol kihallgatták őket. Ezzel szemben az ártatlánságukat 25
