Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)

Névjegyzék

Harmincnégy hatvani vasutas családot űzött ki az önkény lakóhelyéről idegenbe. A féljek legtöbbje Recsken, mások különböző internáló táborokban. Az asszonyok és a gyermekek a kietlen Hortobágyon tengették életüket éveken keresztül. Keményen meg kellett küzdeni az életbenmaradásért, a betevő falatért, a betegségek elkerüléséért. A legnehezebb feladat az asszonyokra hárult: át kellett venni a családfő szerepét is. Nemcsak magukról kellett gondoskodni, hanem a gyermekekről, olykor a szülőkről is. Tűmi kellett éhezést, hideget, meleget, megalázást rabságot, elszigeteltséget, a társtalanságot, a kivetettséget.

Ebből a nagy megpróbáltatásból és hősies küzdelemből győztesen kerültek ki a hatvani vasutasasszonyok. Nem törte meg őket az önkény, sem a kegyetlen körülmények. Hívek maradtak meggyőződésükhöz, családjukhoz, férjükhöz, városukhoz. Ki tudták böjtölni a legkegyetlenebb önkényuralom éveit, megérték a szabadulást, a család egyesülését.

Hatvány Lajos Múzeum füzetei 11