Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)
Hatvani vasutas családok internálása 1950-ben - A tüntetés eseményei
Előre megszervezett tüntetésnek minősítik az áldozatok is, csak nem az egyház, hanem a hatalom részéről. Illés Jánosné internált: "Ez egy nagyon szépen megszervezett tüntetés volt. Az újhatvani Zöldfa vendéglőben nagy volt a forgalom. A tüntetéssel kapcsolatban nagy eszem-iszom volt ott. Voltak direkt felbújtók, akik biztatták az embereket, hogy ne menjenek haza, hamarosan megjönnek Tatabányáról a bányászok, akik nem engedik elvinni a papokat."3 Veres János ferences szerzetes:" Az újhatvani tüntetés előre megtervezett provokáció volt, mint a pócspetri eset. Ilyesmit máshol is szerveztek, például a szülőfalumban. Ezzel akarták bizonyítani, hogy mi, a hatvani ferencesek a váci püspök közvetítésével a pápától kapott utasításra meg akartuk dönteni a magyar demokráciát. Hát ez még mesének is csúnya." 4 Ezidáig hiteles bizonyíték nem került elő, amely egyértelműen igazolná a tüntetés tudatos szervezését, de elgondolkoztató az a tény, amelyre többen is felhívták a figyelmet: Az újhatvani szerzetesek kitelepítését az államvédelmisták nem éjszakára időzítették, mint ahogyan azt általában szokták, hanem korán reggel kezdték meg az akciót. A tüntetés eseményei A tüntetés egy hétfői napon kezdődött és a keddre virradó éjszaka ért véget. Eseményeinek számbavételéhez csak két korabeli forrásra tudunk támaszkodni: a Közlekedés című szaklapban megjelent tudósításra és a munkahelyi fegyelmi vizsgálat jegyzőkönyvére. Ezeknek adatait az évtizedekkel később lejegyzett visszaemlékezésekkel vagyunk kénytelenek kiegészíteni. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a két korabeli forrás a hatóságok javára elfogult, az áldozatok visszaemlékezései viszont a maguk szerepét tüntethetik fel kedvezőbb színben. Ezek szemelőtt tartásával vizsgáljuk meg tehát, mi is történt azon a hétfői napon. Június 19-én, reggel hat óra tájban néhány leponyvázott teherautó érkezett az újhatvani katolikus templom elé. Az autókon államvédelmisták kíséretével mosonmagyaróvári, tatai szerzeteseket és apácákat hoztak azzal a szándékkal, hogy őket további intézkedésig a ferencesek kolostorában helyezik el. Ez a kolostor azonban túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy a jövevényeket befogadhassa, hiszen korábban csak néhányan éltek itt: Aurél, András és Géza páter Kriszten Ferenc rendfőnök vezetésével, továbbá két fráter, azaz fel nem szentelt szolgáló testvér. A kis kolostor, amelyet 1931-ben építettek, a második világháború idején, a hatvani pályaudvar bombázása alkalmával súlyos károkat szenvedett. A gyújtó13
