Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

H. Szilasi Ágota: Papírhölgyek

esősorban reprezentációs ereje, hasznossága, szakrális használhatósága, egyszóval kultuszkép jellege, hanem szépsége, szellemi üzenete határozott meg. Vele párhuzamosan a képzőművész egyre inkább kiemelkedett a kézműves sorból, s alkotóvá avatódott. Egyúttal a legnagyobbak - Leonardo, Raffaello, Michelangelo - mai szóhasználatunkban mint az abszolút művész, művész-tudós él. A képzőművészet - építészet, festészet, szobrászat - felemelése a középkori hét szabad művészet szférájába pedig a tudományok (pl.: geometria-perspektíva, arányrendszerek és anatómia), valamint az irodalmárok segítségével zajlott.

Egyre több, saját szellemi tulajdonként őrzött vázlatkönyv, önálló vázlatlap maradt ránk ebből a korból, melyek fontos festői, szobrászi és építészeti kísérleteket őriztek meg. Bennük bukkantak fel először a közvetlenül természet után készült tanulmányok, s bennük született meg, s lett e korban igen kedvelt, hangsúlyos technikává a papíron megszülető autonóm rajz műfaja - a disegno - is, mint a művész kreatív képzeletének személyes, közvetlen kifejezője, mely első lenyomatban tartalmazta a művészi invenciót, a tartalmi, formai gondolatot. A rajzi vonal expresszív kifejező képessége által hozzá adódott a mű élvezetéhez még valami, a művész egyénisége, lelkisége is.

Ettől az időtől kezdve a mű általános szellemi jelentése mellett, egyre inkább a mű egyéni szellemi tartalma, eredetisége kezd lényegessé válni. Akárhonnan közelítünk az eredetiség fogalmához, mindig a művészi látásmódhoz, az alkotó egyéniségéhez jutunk. Ez arra ösztönöz, hogy ha egy müvet látunk, ne csak annak primer hatására figyeljünk, hanem, hogy felkutassuk annak hátterét, tehát, hogy átéljük annak misztériumát is. így eljuthatunk a korhoz, amelyben keletkezett, a kor ideológiai, történeti, esztétikai jellemzőihez, de eljuthatunk a mű alkotójához, s legbensőbb énjéhez - gondolatihoz, érzelmeihez - is.

94