Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

hogy pontosan milyen célt szolgálhattak, és miként alkották a templom részeit, ismeretlen. Ugyanez a helyzet a pillér, és a tőle Ny-ra eső kőkeretes sír közötti falcsonkkal is. Ezekről jelenleg semmi biztosan nem mondhatunk. Még azt sem tartjuk kizártnak, hogy e jelenleg nem értelmezhető falmaradványok esetleg nem is e periódus emlékei.

A felszín alatt feltárt falakról összességében a következő kérdéseket tehetjük fel: Vajon a diadalív déli pillérétől keletre feltárt ÉNy-DK irányú fal (vagy sírmaradvány?), illetve a többi falcsonk milyen részét alkotta egykoron az épületnek? Hogyan kapcsolódtak (ha ugyan kapcsolódtak) egymáshoz? Sajnos ezekre a kérdésekre a jelenlegi adataink alapján nem tudunk pontos választ adni.

A IVperiódushoz tartozó álló falak vizsgálata

E periódus szempontjából azért vagyunk szerencsésebb helyzetben az előzőeknél, mert itt már nemcsak a föld alatt megbújó alapfalakat, de jórészt álló falakat is lehetőségünk van vizsgálni. Esetünkben ez - a korábban kialakított elméletek alapján - a tárgyalt periódushoz kötött D-i hajó déli és nyugati falát jelenti. A Lévárdy-féle periodizációs alaprajz szerint ezek a részek a XIV század végére datálhatóak; s a hajó K-Ii vége eredetileg sokszögű záródású volt; ennek megfelelően nem a mai egyenes záródással rendelkezett, hanem az egy későbbi átépítés eredménye. A továbbiakban ezt az elméletet fogjuk boncolgatni, az említett falak alapos vizsgálata által.

A déli előcsarnok által két részre tagolt fal Ny-i oldalán túl sok tárgyalni való részlet nincs. A Ny-i oldalán egy támpillér, a K-i oldalon pedig egy, a később épített déli előcsarnok által félbevágott gótikus ablak helyezkedik el. A támpillér melletti ajtó a későbbiekben tárgyalandó toronyba vezet fel; mely nyilvánvalóan így a torony építésével egyidős és így későbbre datálható.

Az előcsarnoktól K-re két gótikus ablak helyezkedik el. Amennyiben

52