Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
Úgy véljük, hogy mind a torony, mind pedig a kápolna építése jobban beleillik az 1330-as évek körüli építkezésekbe. Az ugyanis kétséges, hogy a XIII. században, amikor még egyáltalán nem biztos a Szűz Mária plébániatemplom jelentősebb volta, egy nagyméretű tornyot és egy kápolnát emeltek az épülethez; ellenben ez sokkal inkább elképzelhető a XIV században. Ekkorra már biztosan ez a templom a kettő közül a fontosabb és jelentősebb, s ráadásul az ország egyik legnagyobb főura, Nekcsei Demeter a kegyura. Amennyiben hozzá kötjük - bár hangsúlyozzuk, erről semmilyen bizonyítékunk sincs - ezt az átépítést, sokkal reálisabb képet kapunk: a nagyhatalmú Nekcsei Demeter a rangban már a Szent Péter templom fölé emelkedett templomot kibővíti: új, festett szentélyt, illetve sekrestyét épít a keleti oldalán, nyugati oldalán tornyot, északi oldalán pedig egy kápolnát húzat fel. A torony és a kápolna építését tehát nem a XIII., hanem a XIV század első felére tesszük, és egykorúnak véljük az előbbiekben e periódushoz kapcsolt részekkel. Röviden összefoglalva: véleményünk szerint a templom III. periódusa valójában csak a II. periódusa; mivel nem tartjuk külön építkezéseknek a nyugati torony és a kápolna létrejöttét. Az 1330-as években, illetve e körüli időpontban a rangban már bizonyosan megemelkedett egyhajós templom új, pontosan nem rekonstruálható formájú festett szentélyt kapott, északi oldalán sekrestyével, nyugati oldalán tornyot, északi oldalán pedig egy kápolnát (a Szent András kápolnát) emeltek. Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan miképp is nézett ki e templom déli oldala; a korábbi kutatás által felállított aszimmetrikus-templom elmélete nem erősíthető, de nem is cáfolható meg. Mindezek alapján pedig a II. periódus vizsgálatának végén feltett kérdésre is megfogalmazhatjuk válaszunkat. A korábbi II. és III. periódus összevonásával, és azok 1330-as évekre való datálása é alapján úgy véljük, hogy az épület eddig az időpontig egyhajós, félköríves 48
