Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

Kovács Béla megállapítása szerint a falkép Mária születését beszéli el; legközelebbi formai rokonságát az észak-olasz festészetben, a ffenzei S. Maria Novella Rimuccini-kápolnájának falképén vélte felfedezni; kompozíciójában pedig a párizsi Notre Dame Szent Anna kapujának timpanonján levő festménnyel talált párhuzamot.78 A gyöngyöspatai plébániatemplomban talált freskót azonban stílusjegyei és a fgurák kiképzése alapján a XIV század harmincas éveire, azaz az említett párhuzamoknál korábbra keltezte.79 Ez az egyetlen biztos pont, amivel e falat, illetve az egész periódust datálni tudjuk.

Az újabb kápolna és a sekrestye vizsgálata

A korábban, a II. periódusnál már tárgyalt kápolna ÉK-i falsarkánál, a K\6. árokban a kutatók egy K-DK-i irányba, továbbá a 6. árokban és a K\5. árokban egy, az e periódusnál vizsgált falsaroktól északi irányba futó falat; továbbá több, nem teljesen tisztázott falszakaszt figyeltek meg a mai sekrestye területén. Ezekből egy, a III. periódushoz kapcsolható, a korábbi kápolnától keletre kialakított újabb kápolnát, illetve egy sekrestyét rekonstruáltak.80

Ez az értelmezés azonban - az előzőekhez hasonlóan - a dokumentáció tanulmányozása után szintén felülvizsgálatra szorul. Egyrészt, ha megvizsgáljuk a Lévárdy Ferenc által készített periodizációs rajzot, megfigyelhetjük, hogy a sekrestye É-i fala pontosan K-NY-i irányú, azonban mind a feltárt részleteket összesítő rajzon, mind pedig a kutatás során készült fotókon (Id. a 4. képen) jól látszik, hogy ez a fal nem pontosan K, hanem néhány fokkal DK felé fordul. Az épületrész alaprajza tehát mindenképpen javításra szorul.

Jóval fontosabb azonban ennél az, hogy az összesítő alaprajzon jól látszik: a 6. árokban feltárt fal, melyet a sekrestye és a kápolna elválasztó

’*Lévárdy 1978. 69.

,9£évá«fyl978. 69.

10Kovács 1978. 81.

44