Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

A templom építéstörténetének felülvizsgálata

I. periódus

A templom első periódusának alaprajza (ld. fentebb) világosan áll előttünk - és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e templom nyugati homlokzatának felső része ma is áll a mai templom ÉNY-i homlokzatában (3. kép) - datálása viszont igen problematikus. Akorábbi kutatás a XII. századra helyezte építését, ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján kérdéses, hogy mennyire fogadhatjuk ezt el.

Hogyan keltezhetnénk tehát e periódust pontosabban? Sajnos történeti adataink nem segítenek e kérdésben. Mint fentebb említettük, a településről első írott forrásunk 1234-ből származik, a Szent Péter templom főespereseiről 1245-től vannak adataink, a Szűz Mária plébániatemplom pedig a XIV századig, az első pápai tizedjegyzékekig nem jelenik meg forrásainkban.52

Hasonlóan kockázatos dolog lenne a templomot alaprajza alapján keltezni. Amagyar régészeti kutatásban már a XX. század első felében felmerült a templomok alaprajza, azon belül is a szentély formája alapján történő 51

3. kép: Az ÉNy-i falban talált kváderköves falazat közelebbről

51 Szabó 1985. 51.

34