Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

Ferdinánd király birtokolja. Közben mind elhanyagoltabbá válik a vár és pusztul a vidéke, amelynek a lakosságát az egymással szemben álló két király zsoldos hadseregei nyomorgatnak, zsarolnak. A törökveszély mind jobban közeledik Eger felé. Szalaházy püspök halála után (1536) Frangepán Ferenc, János király diplomatája kerül az egri püspöki székbe, aki annak a halála után csatlakozik Ferdinánd pártjához. Mivel a trónért folytatott harcokban Szapolyai számára Eger a környék igazgatására alkalmas hadi központnak bizonyult, 1527 őszén Bodó Ferenc és Erthy Ferenc nevű vezéreit Erdélyből Eger bevételére küldte. A vár ekkor Ferdinánd kezén volt, miután gróf Hardeg János nevű alvezére felgyújtotta, és élelmet zsákmányolva kifosztotta a várost. A várba menekült lakosság az első ágyúlövésre elszökött, így az üresen maradt vár Hardeg kezébe került, aki élelemmel megrakodva elvonult a városból, őrséget hagyva a várban. Egernek ekkor sem tornyai, sem bástyái nem voltak, ezért igen könnyen bevehető volt. Szapolyai seregei tehát megszerezték a várat, a lakosokat lemészárolták, a várbeli tisztek fejeit az ostromló alvezérek Szapolyaihoz küldték Erdélybe. Jellemző a győztesek kegyetlenségére, hogy a várban talált miseruhákat Bodó Ferenc a lovakra terítette, így vonult be a városba. A „dicsőség" azonban nem sokáig tartott, hiszen nem sokkal később Ferdinánd csapata Keresztesnél megverte Bodó seregeit, így az egri vár védői kénytelenek voltak átadni a várat Ferdinánd embereinek. így került a vár 1527-ben kétszer is Ferdinánd kezére. 1529-ben újból gazdát cserélt a vár, majd 1530-ban I. Ferdinánd vezére Kassa felől támadva megint elfoglalta a várat. Ebben az ínséges időszakban a kortársak Eger romlásáról beszélnek. Nem csoda, hogy az akkori egri püspökök, Szalaházy Tamás, majd az 1537-től őt követő Frangepán Ferenc sem laktak az elpusztított várban. 1537-től az egri püspök jószágait Perényi Péter erdélyi vajda bírta. Perényi kezdetben Szapolyai híve volt, majd Ferdinándhoz pártolt. Frangepán Ferenc püspöksége alatt lett várkapitány Egerben. A Buda elfoglalása után (1541) közvetlen veszélybe került Egert - a püspök távollétében - megszállta Perényi Péter kancellár főkapitány serege. Ezzel