Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Petercsák Tivadar: Mesteravatás az egri várban

iz ünnepség résztvevői uralkodó adományozott. Heves megyében országos viszonylatban is korán, 1455-ben alakult meg az egri szabók céhe, és Gyöngyösön 1498-ban már működött a mészáros céh. A céhek a 16-18. században élték virágkorukat, és a legtöbb szervezetük Gyöngyösön, illetve Egerben volt. Gyöngyösön 1540-ben 29 iparágban dolgoztak kézművesek. Egerben 1780ban 22 céh működött, a 18. században pedig 350 %-kal nőtt az egri iparosok száma. A legdinamikusabban az építőipar fejlődött, ami összefüggött a városra ekkor jellemző nagy építkezésekkel. A szőlőművelés fontosságát jelzi, hogy megkétszereződött a hordókészítő bodnárok száma. A 19. század közepén Egerben és Gyöngyösön még virágzott a céhes ipar, hiszen a megyeszékhelyen 1859-ben 30 iparágban 456 céhes mestert és 57 céhen kívüli iparost írtak össze, akik 328 segéddel és 177 inassal dolgoztak. Gyöngyösön az iparosok a lakosság tizedrészét alkották. Az ipar további fejlődését már akadályozó céheket az 1872. évi ipartörvény szüntette meg, és hozta létre a modernebb érdekvédő ipartársulatokat.