Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Fodor László: Dobó István földi maradványainak kutatása, megtalálása és újratemetése Dobóruszkán

Chovanccnek sikerült egy eddig csak közvetett utalásokból ismert korábbi, 13. századi templom falmaradványait is feltárnia. A faluban a Dobóknak ismeretlen időben épült, inkább kúriának nevezhető vára is volt, mert a leleszi konvent Dobó Istvánnak 1553-ban „Ruszka várába" küldött peres ügyben idézést. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az akkori jogszokás szerint a ruszkai nemesi lak a kisebbik fiút illette, így lett 1488-tól annak tényleges birtokosa Dobó István apja, az 1510 végén lesből meggyilkolt Dobó Domokos, tehát tulajdonképpen a közvetlen felmenők közül ő volt az első, aki az ősi, névadó fészket ténylegesen birtokolta, lakta. Feltételezésünk szerint ekkortól datálódik a templom kegyúri templomként való használata is. A kúriát talán a templomtól északra fekvő, a későbbi birtokosok által használt, többször átépített, de mára teljesen elpusztult kastély helyén kereshetnénk, ahol - bár még régészeti kutatás nem folyt, - de a mostani talajviszonyok is egykor vizesárokkal körülvett építmény nyomait mutatják. A dobóruszkai templom kutatását 2006-ban georadaros módszerrel (Az elektromágneses ellenálláson alapuló műszeres lelőhelyfelderítési módszer - a szerk.) kezdték meg, ami ki is mutatta a Foerk-féle új templomhajó építésekor elbontott régi épület alatti kriptarészt. Következő lépésként a két templomegység kapcsolódásánál, az egykori szószék helyén aknát vágtak a padozatba, amelyen sikerült is elérni a viszonylag kisméretű kriptát, ám az néhány 18-19. század fordulójára datálható temetkezésen és az 1914-ben elhelyezett, csontmaradványokat tartalmazó ládán kívül mást nem tartalmazott. A továbbiakban, rendhagyó módon, a padlózat alá vájt kutatójárattal a szentély felé folytatták a keresést, mely eredményeket is hozott, - az északkeleti diadalívnél három gyermek és két férfi maradványai is előkerültek, a nyugati mellékoltár alatti részen pedig egy néhány éves kisgyermek sírjában 16. századra datálható aranyékszereket találtak. Az kutatásnak ez a módszere azonban úgy szakszerűség, mint biztonsági okokból vitatható volt, ezért azt felfüggesztették, és a továbbiakban a szentély és a hajó felső részét a hagyományos ásatási módon tárták fel.