Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

ló, lakható állapotban lévő gótikus palotája. A palota lényegében nem egységes építészeti koncepció eredményeként jött létre. A helyén állott 14-15. századi épületek és várfalak felhasználásával alakították ki a 15. század második felében. A palota legrégebbi része a gótikus folyosó hátfala, amelyben különböző időben készült gótikus ajtókat és ablakokat, ill. azok részeit látjuk. A 15. század 70-es éveinek elején új püspöki palotát építtetett Bekensloer János püspök, amelynél felhasználja a Krisztus Teste oltár házát. Erre épül a gótikus árkádos folyosó. Az egri püspök nemcsak a gótikus palotát építtette fel, hanem kapcsolatai révén a székesegyház késő gótikus átépítésének tervei is az ő nevéhez fűződik. Ekkor készültek a földszinten a nagyméretű boltozatos tennék és a palota konyhája is. A boltozat levelekkel, indákkal, rozettával, torzfejjel és egy csontot rágó, kölykeit szoptató kutya alakjával díszített zárókövei érdemelnek külön figyelmet. A román kori székesegyház egykori megjelenéséről ad részletesebb felvilágosítást a rekonstrukciós rajz. Az egri várban álló székesegyház nagyarányú bővítését Dóczy Orbán püspöksége alatt 1486-ban kezdik meg. A két építkezés valószínűleg nincs kapcsolatban egymással. Erre a szentélybővítésnél használt eltérő kőanyagból következtethetünk. Ebből a sárgásbarna, finom szemcséjű, tömött homokszerű anyagból a palotában csak a 16. századtól kezdve, másodlagosan beépített darabokat találunk. Eger virágkora folytatódik 1494 tavaszán Ulászló ismét Egerben tartózkodott, majd Lőcse felé indult, hogy Albert öccsével, az akkori lengyel királlyal találkozzon és a török ellen induljanak. Egerbe sok főúr eljött, Ulászló találkozott Bakócz Tamás egri püspökkel és úri szállásokra kísérték őket a városban. Bakócz elkísérte a királyt a lőcsei gyűlésre is nagy sereggel és a saját udvarában nevelt „cifrán felkészített magyar nemes ifjakkal, kiket önnön udvarában a tudományoknak nevelt, s fegyverforgatásban gyakoroltatott." Bakócz