Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

ran megverte, most pedig Mátyás fogta el őt. Mátyás válasza (bár Bonfmi szerint nem találkozott személyesen a török követséggel): a király a törvények szerint nem köthet békét a törökkel, de ha azok befejezik a portyázást, akkor a béke önként létrejönne. A követek fegyvernyugvás ígéretével elhagyták a várost, Újlakyék egy darabig el is kísérték őket. A rendek a csehek elleni háborút tehát eldöntötték, mivel a kétfrontos háború veszély elmúlt. A sereg rövidesen gyülekezett Eger mellett. Mátyás visszatért Budára és 8 nap múlva hadat üzent Podjebrádnak; 1468 áprilisában pedig a seregeivel már Morvaországban járt. 1471-ben főúri csoportok összeesküvést szerveztek Mátyás király ellen: I. Kázmér lengyel király fiát, II. Kázmért hívták az ország nagyjai a trónra, mivel a király még mindig Csehországban tartózkodott. Kázmér 1471. november elején Egerbe érkezett (1-20 ezer emberrel), majd tovább indult Hatvan felé. Az összeesküvők, élükön Vitéz János, az esztergomi érsekkel azonban átálltak Mátyáshoz, aki hamarosan elűzte Kázmért Magyarországról. Ezt követően lehetett csak hivatalosan is püspököt kinevezni az egri egyházmegye élére. 1475-ben esztergomi érsekké kinevezett Beckensloert Rangoni (Veronai) Gábor követte az egyházmegye élén. Rangoni, azaz Veronai Gábort Mátyás „legbölcsebb tanácsadójának" is nevezi. Veronai Gábor 1476. december 10-én jelen volt Székesfehérvárott Beatrix érkezésénél, akit olasz nyelven köszöntött és tolmácsolt a királynak. 1477-ben IV Sixtus pápa Rangonit Mátyás kérésére kardinálissá emelte, de két évig még Egerben tartózkodott. 1478-ban Beatrix királyné kérésére Frigyes, német-római császárnál járt. 1480-ban elhagyta az országot, mert az Apostoli Szék követe lett Rómában. A pápával jó viszonyba ke-