Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

választották egri püspöknek. Nagy Lajos 1362-es szabadságlevelében határozott a pénteki heti vásárok tartásáról az Álmagyar nevű faluban (mai Makiári utca területe). A királyi ispánság szervezetéhez tartozó fegyvereseknek fontos szerepük volt a püspökség javainak védelmében és a szolgáltatások begyűjtésében. A 14. századtól kezdődően ezt a feladatot az egyházi nemesek vették át, akik a püspökségtől kapott birtokaiért fegyveres szolgálattal adóztak. A Luxemburg Zsigmond trónra lépését kísérő anarchikus állapotok azonban Eger várát és az egri püspökség életét is feldúlták. A Luxemburg Zsigmond ellen összeesküvők Nápolyi László nevében elfoglalták Egert, Budát és Esztergomot is. 1402-ben Eger elpártolt Zsigmondtól, sőt Ludányi Tamás

5 egri püspök is zendülő volt, ezért a zendülés leverése után Erdélybe majd Lengyelországba menekült. Később hazatért, de a püspöki széket nem foglalhatta már el. Egert Rozgonyi Simon - később országos bíró - segítségével, 400 lovassal, békésen foglalta vissza Zsigmond. „Ez volt Eger várának a legelső bezárása és bekerítése, noha ekkor se állott ki még semmi ostromot

6

", a várnak már ekkor „néminemű" erőssége volt. Az egri püspök jószágait Rozgonyi Simon testvére, István vette gondjaiba, aki Pozsony vármegyei főispán lett. Zsigmond lengyel bizalmasa, Stiboritsi Stiborovics foglalta el a püspöki birtokokat, majd 1410-től egri püspök lett. 1412-ben Zsigmond és a lengyel Ulászló utazgatott Magyarországon. Útjuk során Egerben is jártak és a húsvétot is itt töltötték. 5 a „vasfejű" 6 Gorove L. 30.