Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

tott. II. Cletus püspök állította fel 1232-ben a ciszterciták bélapátfalvi kolostorát, valamint ő építtette a betegek és szegények Szt. Jakabról elnevezett házát. „Szent Jakab hospitáléja,...első alapításától fogva a betegek és szegények ellátására vala szánva..." (14. századi oklevél) A tatárjárás Egert sem kímélte. Rogerius nagyváradi kanonok Siralmas énekében említi, hogy a várat és a várost tűzvész, fosztogatás pusztította. Ekkor tehát az egri vár „inkább csak mulatóhely volt, a rabló ellenségnek gátat nem vethetett,"

3 ellentétben a dunántúli erősségekkel, Esztergommal és Fehérvárral. A fent említett egri püspök, II. Cletus személyesen is részt vett a muhi csatában, sőt IV. Bélát elkísérte Dalmáciába, majd az uralkodóval viszsza is tért Magyarországra. Az új egri püspök, Lambert 1243-tól kezdte rendbe tenni a várost. Ettől kezdve jelentős változás történt a püspökök kinevezésében. Őket ugyanis egészen Luxemburg Zsigmond uralkodásáig a káptalanok választották. A várat és a székesegyházat újjáépítő Lambert (1242-1275) után II. András lett az egri püspök (1275-1305). Valószínűleg ő vagy utódja, II. Márton építtette a székesegyház nyugati homlokzata elé a nagyméretű toronypárt. A messziről látható tornyok a püspökség anyagi és szellemi hatalmának jelképei voltak. A székesegyház távlati képének jobb felső sarkában a püspökség épületei mögött egy erős „öregtorony" áll, melyet ugyancsak Lambert püspök építtethetett a várral együtt. A székesegyház rekonstrukciós rajza 3 Gorové L. 18.