Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Czakó Anita-Láng Petra Fanni-Varga Dorottya: Reneszánsz költők Egerben

„ Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel az ember ugyan él, Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást és elnyugvást. Ezek az életképi mozzanatok egységes cselekménnyé állnak össze, s a szöveg egészére rendkívüli dinamizmus jellemző. Az ötödik strófában a költő a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. „Az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak, vagdalkoznak, futtatnak. " Balassi tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezte azt a strófát, mely a vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti. Balassi fedezte fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességéhez. Az O, én édes hazám... című versében az egri katonák vitézségét állította példaként mindenki elé. „ Egriek, vitézek, végeknek tüköri, Kiknek vitézségét minden föld beszéli... " Ha végigolvassuk Balassi végvári énekeit, verseit, úgy találjuk, hogy ami a legszebb a végbeliek életében, az nem a fegyver vagy a törököktől zsákmányolt „arabs paripa", hanem az az áldozatos élet, amit a magyar végvári vitézek éltek. Balassi vitézsége, bátorsága tagadhatatlan. Erről nemcsak vitézi versei tanúskodnak, hanem egy korabeli krónika is. 1580-ban az egri katonák Hatvannál portyáztak, s török csapattal kerültek összetűzésbe. Meg-