Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Czakó Anita-Láng Petra Fanni-Varga Dorottya: Reneszánsz költők Egerben

polyból érkezett a magyar királyi palotába. Udvartartásával nagyszámú művész, tudós is Magyarországra jött, s elsőként a királyi udvarban honosították meg a reneszánsz kultúrát. A magyar reneszánsz irodalom két világirodalmi szintű költővel is büszkélkedhet, Janus Pannoniusszal és Balassi Bálinttal. A magyar irodalom reneszánsz korszaka a 15. század közepétől a 17. század 30-as éveiig tartott. A magyar reneszánsz korszaka a magyar nyelv nagykorúvá válásának, irodalmi rangra emelkedésének a kora is. A 16. század a magyar nemzeti irodalmi nyelv kialakulásának korszaka is. A nyelvi normák megszilárdulásához és a helyesírás bizonyos fokú egységesítéséhez jelentősen hozzájárultak a 16. században működő magyar nyomdák. A 16. század a magyar reneszánsz második korszaka, bár ekkor még kevés a nagy kulturális központ. A királyi udvar és néhány főúri család (pl. Nádasdy, Perényi) támogatásával a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben, és már magyar nyelven terjed. Több irodalmi műfaj élte ekkor fénykorát, hiszen az egyre nagyobb emberi szabadság egyre szabadabb érzelmi kifejezéseket hívott elő. A magyar reneszánsz irodalmában jelentős újító volt Balassi Bálint (1554-1594), aki meghonosította itthon az udvari költészetet. Balassi költészete tematikusán három főcsoportra osztható: vitézi énekek, szerelmes versek, istenes versek. Témái jellegzetesen reneszánsz témák.