Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Fónagy Orsolya: Reneszánsz mozaik

ra. Igaz a falvakban és városokban csak az egyházi vagy a világi földesúrnak van kocsmáltatási joga, de évente néhány hónapban mi is kimérhetjük a borunkat. Ezt adja el az uram a várban. Ezekből a jövedelmekből már el tudjuk tartani 4 gyermekünket. Igen fiatalon házasodtunk, 16 évesen és csak gyermekeinkkel élünk együtt, mivel szüleink már nem élnek. Nem gyakori, hogy egy nagyszülő megérje az unokája születését. Kicsiny házunk a vártól délre fekvő völgyben van a többi jobbágy és polgár házával együtt. A város tapasztott fallal van körül véve, ami nem számít gyakorinak." Bizonyára Ön is észrevette, hogy a társadalmi rétegek különböző emberei egyre kevesebb dolgot érzékeltek tényszerűen az állami ügyekből, s azoknak inkább csak rájuk vonatkozó hatásait érezték. Remélem, sikerült kicsit élettelibbé tennem azokat a tényeket, melyekkel már csak a történelemkönyvek oldalain találkozhatunk sokszor hosszú és bonyolult mondatokban, közben azon gondolkozva, milyen lehetett akkor az élet. Valóban, mai szemmel nézve furcsa, de úgy gondolom ők is mind egyszerű emberek voltak, s Horatius sorai igazak: „Az voltam, ami vagy; az leszel, ami vagyok."