Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Fodor László: Dobó István földi maradványainak kutatása, megtalálása és újratemetése Dobóruszkán

Fodor László DOBÓ ISTVÁN FÖLDI MARADVÁNYAINAK KUTATÁSA, MEGTALÁLÁSA ÉS ÚJRATEMETÉSE DOBÓRUSZKÁN 2006-2008 között Dobóruszkán több lépésben folytatott ásatás különböző szakaszaiban konzulensi minőségben vettünk részt. A helybéliek régi óhajának megfelelően az ásatás célja a ruszkai templomban eltemetett egri hős, Dobó István sírhelyének megnyugtató módon való tisztázása, az eredményektől és lehetőségektől függően feltárása, valamint szerencsés esetben a maradványok lehetőség szerinti azonosítása. Dobó Istvánt méltatlan meghurcolás és hosszú fogság után, 1572. áprilisi szabadulását követően néhány héttel, szerednyei várában érte a halál, s temetésére az ősi családi birtok, a közeli Ruszka templomában került sor. A templomot fia, Ferenc némileg átépíttette, s méltó síremléket készíttetett apjának, de annak eredeti elhelyezésének módjára, Dobó végső nyughelyére vonatkozólag már csak hagyományokra és találgatásokra lehetett hagyatkozni, hiszen a későbbi századok zavaros eseményei folytán azt sem lehetett pontosan tudni, mikor került sor a szarkofág felállítására, illetve szétbontására. Az oldallapokból a 18. század folyamán két mellékoltár mensáját

1 alakították ki, a tumba

2 fedlapja pedig 179l-es és 1793-as feljegyzések szerint az északi oldal kriptájának lejáratánál volt elhelyezve. Utóbb Dobó István „márványba vésett szobra" a déli külső falat díszítette, ahonnan valószínűleg az akkori birtokos gróf Buttler János révén 1833-ban került Egerbe, ahol Pyrker érsek által a vár Setét kapujában 1 A liturgiában az oltár vízszintes része, közepén az oltárkővel; szembeoltárnál az egész asztalformájú oltár - a szerk. 2 Koporsókő. A ma ismeretes fakoporsó alakjára nagyon hasonlító, tömör, faragott kő, rávésve a szokásos tudnivalókkal - a szerk.