Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)
Sudár Balázs: A sas meg az oroszlán. Evlia az egri vár Varkocs-kapujáról
De miért sas? A Perényi címer második és harmadik mezejében foglalt helyet a két lábon álló, koronás, kioltott nyelvű oroszlán, míg az első és a negyedik mező tartalmazta a régi családi címert: a koronán álló hárpiát. Az oroszlánnal nincs problémánk, az teljes egészében megfelel Evlia leírásának, még a nyelvét is kiölti. És talán van valamiféle összefüggés a hárpia és a sas között is. De vajon összetéveszthette-e őket a török utazó? Ezt a hárpiát - különösen a kőfaragványokon - a mi címerekhez szokott szemünknek is nehéz kivennie szokatlansága okán. Különösképpen állhatott ez a keletről jött, s az efféle ábrázolásokhoz nem szokott utazóra, aki talán csak a madárszárnyakat és lábakat tudta értelmezni, s ezekről asszociált az általa is jól ismert sasmadárra. Nem csak itt járt így: Pécsen Ernuszt Zsigmond címerét vélte kétfejű sasnak. A címer és a pajzstartó figurák együttesébe - jókora adag fantáziával valóban beleképzelhetünk egy kétfejű madarat. Ne feledjük: a Habsburg pénzérméken is címerpajzs látható a madár mellkasa helyén! 10 A pécsi faragvány értelmezésében ráadásul talán más okok is inspirálhatták a török utazót. Evlia szerint a címer Platón feliratával állt összefüggésben, aki a helyi oszmán hagyományok szerint a város ki építtetője volt. Márpedig Platón görög, így aztán - oszmán szemmel - bizánci is, tehát teljesen jogos a kétfejű sasos bizánci címer megjelenése a felirat mellett. Az elképzelés jól beleillett az oszmánok felfogására a magyar hódoltságról. Egy Nagy Sándor- (Iszkender-) legenda ürügyén magukat nem hódítóknak, hanem örökségük visszaszerzőjének tekinthették. A kétfejű sas tehát valójában saját hódításuk régmúltbeli megalapozottságának képi kifejeződése." Mindezek alapján elképzelhető, hogy Evlia éppen e madarat akarta látni a kapu fölött. Sudár Balázs: A hódolt Pécs történetéhez. Kézirat. Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. Pécsi Szemle 10(2007):2, 14-27. valamint Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. Kézirat.
