Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)
Sudár Balázs: A sas meg az oroszlán. Evlia az egri vár Varkocs-kapujáról
darák padisahja: 'Karmai közül nem szabadultok, e várat az ellenség kezére ne adjátok, s két fejű, két nyelvű urak ne legyetek!' S valóban, a tökéletes mester e madár-kép lényegét a márványba véste." 4 A gurus meg a sas Az Oszmán Birodalomban a 16. század második felében kezdték fizetőeszközként használni a nagyméretű nyugat európai ezüstpénzeket, melyeket általánosságban - a német Groschen után - gurusnak neveztek. 5 Evlia természetesen jól ismerte ezeket, bécsi látogatása során részletesen le is írta őket. Az ezürtgurusok „egyik felén királyaik fejének képe van, a mellkasukig. A[z érme] szélén a trónra lépés dátuma van. Túlsó oldalán két fejű, két lábú, két szárnyát kitáró sas képe van. Minden zászlón és lobogón e sas képe van, mert rossz és hamis gondolataik szerint ez minden madár széttépője, azaz ők maguk minden királyt széttépő, kemény királyok lennének." 6 A Habsburgok valóban verettek ilyen pénzeket, pl. a 28,7 gr-os ezüsttallérokat. (Garasnak viszont a jóval kisebb súlyú pénzeket nevezték.) Ezeken valóban kiterjesztett szárnyú, széttárt lábú - kardot és jogart markoló - kétfejű sasok látszottak, mellükön címerrel. A madarak rendszerint valóban kiöltötték a nyelvüket. (4. kép) Fogósabb Evlia állítása, miszerint ezt zoltának nevezték. A szó Karácson szerint a Soldóból jönne, ami azonban kicsiny olasz rézpénzt jelentett, s így nemigen felelt meg azoknak a nagyméretű véreteknek, amikre viszont a török gurus vonatkozott. Nem lehetetlen, hogy a szláv zlata „arany" szót kell látnunk Evlia adatában. Ez persze anyagában tér el az 4 Evliyâ Çelebi h. Dervi" Mehemmed ZHlî: Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapi Sarayi Kutùphanesi Bagdat 308 Numarah Yazmanin Transkripsiyonu - Dizini. 7. Kitap. Haz. Yüce Dagh-Seyit Ali Kahraman-Robert Dankoff. Istanbul, 2003, 65. 5 Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Budapest, 2001, 94. 6 Evliyâ, 2003, 126.