Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Berecz Mátyás: „így esett el Eger híres vára..." - Ostromjáték 2008

laik és tornyaik komoly tüzérséggel támadó ellenségnek csak ideig-óráig tudtak ellenállni. Az egri várat Dobó és elődei lehetőségükhöz mérten igyekeztek megerősíteni, de a hatékony védelemhez egy teljes átépítésre lett volna szükség. Az 1552-es ostrom tapasztalataiból kiindulva a bécsi Udvari Kamara és a Haditanács itáliai hadmérnököket küldött Egerbe, hogy a stratégialag rendkívül fontos erődítmény bástyás rendszerű átépítésére terveket dolgozzanak ki. A 16. században olasz várfundáló mesterek által kifejlesztett védelmi rendszer a maga korában a leghatékonyabbnak számított. Az 1570-es években megkezdett nagyarányú erődítési munkálatok azonban a hatalmas költségek miatt az ostrom előtti években elakadtak. A királyi várvizsgáló bizottság korabeli jelentéseiből értesülhetünk arról, hogy nem épült meg a belső vár három füles bástyája, s többek között a várfalakon elmaradt a katonákat és az ágyúkat fedező mellvéd kialakítása. Tehát az egri vár 1596-ban minden korszerűsítése ellenére is csak részben felelt meg a korszerű várvédelem követelményeinek. A két összeférhetetlen: Cogonara és Nyáry. Az ágyú bal oldalán a Coganarát alakító Richard Evans, háttal, Nyáry szerepében Dr. Kovács Gergely (Fotó: Lónyainé Nagy Éva)