Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

H. Szilasi Ágota: Közelítések a roma festészethez

gek, a hétköznapi drámák, de a mesés vágyvilág, álomvilág, vagy zenéjük varázsos ritmusa - mind, mind megelevenedik a festményeken. Abban azonban, hogy a magyarországi roma képzőművészet ilyen gyorsan és erőteljesen bontakozott ki, hangsúlyozottan szerepet játszott az is, hogy volt ennek a képzőművészetnek két nagy indító egyénisége, Balázs János és Péli Tamás. Balázs János expresszív-vizionárius festészete a naiv kifejezésmódú alkotókra gyakorolt felszabadító hatást, azokra, akik Balázs bátorító példája nélkül talán nem is mertek volna gondolni arra, hogy művészeti iskolai képzettség nélkül ecsetet vagy vésőt ragadhatnak. A hivatásos művészethez kapcsolódó, jobbára fiatal alkotókra pedig Péli Tamás, az első magyarországi, művészeti akadémiát végzett, profi képzőművész volt hatással. Péli az amszterdami Állami Művészeti Akadémiáról történt hazatérése után programszerűen törekedett a cigány képzőművészet megteremtésére, és tanítványokat gyűjtött maga köré. Két alapvető spontán alkotásmód létezik, amellyel a művészettörténeti folyamatba történő bekapcsolódás nélkül közvetlen módon is művészi értéket lehet létrehozni. Az egyik az úgynevezett naiv tárgyias, a másik a spontán expresszív alkotásmód. Mindkettő belső látású közelítésmód, tehát nem a látvány illuzionisztikus ábrázolásán alapul, hanem az emlékező-képzelő látáson. E gondolatokból kiindulva elmondható, hogy tévednek azok, akik a naiv művészetet (a roma festészetre gyakrabban használt autodidakta festészetet) érdekes, de a grand art-hoz képest valamiféle kezdetleges, csökkent értékű, alacsonyabb rendű művészetnek tartják. A művészeti érték nem csupán az iskolai bizonyítványoktól, nem a stílustól függ elsőrendűen, hanem a benne rejlő és szétsugárzó teremtőerőtől, alkotói üzenettől. A naiv művészet közvetlenebbül, egyszerűbben ragadja meg a világot. Nincsen benne távolságtartás az alkotói én és a megidézett világ között. Az élménytartalom, a mondandó nagyobb szubjektivitással, líraian fejeződik ki. A mondandó mindig a témához, a közvetlenül megélt tapasztalathoz kötődik. így a bensőséges átlelkesítés az, ami a naiv művészet poétikus varázsát megteremti. A nyugat-európai és a közép- és kelet-európai országokban, kiemelten Magyarországon tevékenykedő cigány képzőművészek munkásságát