Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Fodor László: Dobó István földi maradványainak kutatása, megtalálása és újratemetése Dobóruszkán

valamint Krisztina, akinek unokatestvérével, Balassival kötött házassága, s annak bonyodalmai közismertek. Sulyok Sára leleményes és bátor asszony volt, „testi és lelki tulajdonságaival a fedhetetlen életével kitűnő magyar nő" - írta róla Szamosközy István. Nemcsak segédkezett Dobó szamosujvári szökésében, de férje miatt gyerekeivel maga is „kemény és a női nemre oly nehéz fogságot állott ki" - mint azt Dobó 1558-ban készített végrendeletében is felemlíti. A Dobó kutatás nagy reményeket fűzött az antropológai vizsgálatokhoz. A feltárás után a csontmaradványokat Budapestre szállították, ahol Papp Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának vezetője és munkatársai megvizsgálták. A csontok rossz megtartása, errodáltsága miatt (például a hosszú csontok hiányosságai) több esetben egészen pontos értékeket nem lehetett kapni, de elsősorban a viszonylag jó állapotban megmaradt koponya és állkapocs alapján megállapítható volt, hogy a sírba eltemetett halott körülbelül 65-75 éves, markáns jellegű, 178-180 cm magas férfi volt. Miután ez korban és habitusban megegyezik Dobó Istvánról ismertekkel, de a remélt DNS vizsgálatokat megfelelő összehasonlító anyag hiányában nem volt lehetséges elvégezni, az antropológus a maradványokat az „vélelmezett Dobó István csontváz" meghatározással zárta le. Amilyen szerénynek véljük Dobó egykori temetését, annyira nagyszabásúvolt az a terv amivel Dobó István fia, Dobó Ferenc apja emlékét méltó módon meg kívánta örökíteni. Erre szolgált a pompás márványsíremlék, amelynek oldalain Dobó egri hősiességéről, erdélyi vajdaságáról, de nem utolsó sorban igazságtalan meghurcoltatásáról is megemlékezik a felirat. A síremlék ismételt leírására nem akarunk kitérni, de néhány kisebb adat megérdemli a figyelmet. így a fedlap Dobó ábrázolásával kapcsolatban, - éppen a test maradványainak ismeretében - ismét felmerül a síremléken látható portré és Dobó arca hasonlóságának kérdése. Ez nemcsak a fedlapon kifaragott alak és a talált csontmaradványok bizonyos hasonlóságai alapján valószínűsíthető, de okkal tételezhető fel, hogy Dobó Ferenc apja díszsíremléke esetében is igyekezhetett híven ragaszkodni a valósághoz, mint ahogy ezt tette később, 1594-ben felesége halálakor. Akkor adatok szerint Kassára küldött