Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 39. (Eger Vára Baráti Köre Eger,2007)

Domboróczki László: Jelentés a 2006-ban végzett régészeti terepmunkákról

színűleg ebből az időszakból származik. A rézkori gödrök mellett újkőkori és szórványosan kelta kori leletek is előfordultak, ám jóval szerényebb mennyiségben. A kisebb körárkokból ítélve egy szarmata kori temető jelenléte sem zárható ki, jóllehet ilyen korú sírt nem találtunk a területen. A kisebb objektumok többnyire leletanyag nélküliek voltak. A régészeti feltárásokat követően, de még a MOL-os vezetéképítési munkákhoz igazodva - szeptember és október hónapokban - régészeti figyelőszolgálatot is elláttunk. A feladatunk abból állt, hogy a régészeti hatástanulmányban jelzett, és múzeumunk régészei által 2005-2006-ban feltárt lelőhelyek közötti szakaszokon - azokon a helyeken tehát, melyekről ásatási ismereteink nem voltak - figyeljük, hogy a vezeték árkának kiásásakor nem kerülnek-e elő új, eddig ismeretlen régészeti lelőhelyek. Ugyan számos (közel 50 db) régészeti objektum beásási nyomát sikerült megfigyelni a vezeték árkának metszetfalában, azonban összefüggő, nagyobb kiterjedésűjelentősebb régészeti lelőhelyre utaló nyomokat nem találtunk. A láthatóvá vált objektumok kisebb hányada az általunk már kutatott lelőhelyek perifériáján húzódott, azokon a részeken, ahová a régészeti feltárások - költségtakarékosság miatt - már nem terjedtek ki. A megfigyelt beásási nyomok többsége ugyanakkor a lelőhelyek közötti szakaszokon, egymástól nagy távolságokra, magányosan fordult elő. Meg kell említeni, hogy volt két olyan helyszín (Mezőszemere valamint Kompolt térségében, melyeket már a 2004-es hatástanulmányban is potenciális lelőhelyeknek tekintettünk), ahol a vezeték árkában több objektum nyomát is lehetett észlelni egy többé-kevésbé jól lehatárolható szakaszon, azonban ezen területek kutatására - technikai okokból kifolyólag - nem kaptunk lehetőséget a beruházótól. Az alacsonyabb régészeti fedettségéből adódó bizonytalanságok miatt egyébként az itteni feltárási munkákat nem is igazán erőltettük. A feltárási munkálatok végén talán érdemes néhány összegző megállapítást is tenni. A régészeti hatástanulmányban jelzett 47 Heves megyei lelőhely közül csupán 9 kutatása zárult negatív eredménnyel. Hét esetben a vezeték egy méter széles árkában nem kerültek elő feltárható régészeti jelenségek, és ennek okán a biztonsági sávok területén sem kezdődött további kutatás, másik két lelőhelynél pedig a rendkívül magas talajvíz szintje gátolta