Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

déni mind a töröktől, mind pedig a Szapolyai-hívektől. Az egri vár és az egri püspök birtokai Mohács után hol Serédy Gáspár, hol pedig a pártját többször is változtató Perényi Péter kezén voltak. Egert Buda eleste után ismét Perényi katonái szállták meg. Perényi Pétert I. Ferdinánd 1542 ősze óta hűtlenség vádjával fogva tartotta, szabadon engedésének egyik feltétele Eger átadása volt, ám azt Perényi vámagya, az egyébként kiváló katona, Varkocs Tamás megtagadta. A sajószentpéteri gyűlésen a rendek követelték a vár átadását I. Ferdinánd részére, amit az uralkodó maga is szorgalmazott, illetve megszavazták, hogy az egri püspökség legnagyobb bevételi forrását, a tizedeket vissza kell adni a királynak és a jövedelmet az egri vár erődítésére kell fordítani. Ezt a rendelkezést a környék leghatalmasabb főurai is: a Bebekek, Balassák, Homonnaiak, Dobó Ferenc és még követei útján Fráter György is megszavazták. A rendek az egri püspökség tizedszedőjének Dobó Istvánt választották meg. Az általában megyei kisés középnemesek közül kinevezett tizedszedők szedték be az egyes megyéken belüli tizedkörzetekben a dézsmát, amelyet a jobbágyok termésük után az egyháznak adtak (gabonából, borból, juhból, ménből a termés tizedét kellett dézsmába adni, a terméssel nem rendelkezők, pl. a zsellérek pedig ún. kereszténypénzt fizettek). Dobó kinevezését azonban rendhagyónak tekinthetjük, hiszen az egri püspök tizedszedési jogát 8 megye területén gyakorolta, így Dobó ezen az országrésznyi területen fejtette ki működését. Dobó a lehető legnagyobb alapossággal igyekezett munkáját elvégezni, azonban az egri vár birtoklása nélkül a püspöki tizedeket is csak nagy nehézségek árán, időnként szabályos katonai akciók keretében és csak részben tudta behajtani. Az 1545. évi országgyűlésen törvényt hoztak az egri vár, illetve a püspökség jövedelmeinek átadására, majd 1546-ban maga Perényi ajánlotta fel a vár átadását. Ekkor igen közelinek látszott Eger átvétele, ezért I. Ferdinánd és Oláh Miklós zágrábi püspök és kancellár - egyúttal mint az egri püspökség várományosa - Breslau-