Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

vánról hallgatnak a források. Felnőttként Dobó tudott írni-olvasni, jól tudott latinul, alapos gazdasági és katonai-hadászati ismeretekkel rendelkezett, amelyekre minden bizonnyal az 1510-es évek végén, a 20-as évek elején tehetett szert valamelyik főúri udvarban. (Egyes ellenőrizhetetlen adatok szerint esetleg Bakócz Tamás esztergomi érsek udvarában nevelkedett, majd pedig II. Lajos király udvarában testőrködött.

10

) A Dobó-család Mohács után A végzetes mohácsi csatában valószínűleg egyik Dobó sem volt jelen. A csatában elesett Pálóczi Antal hatalmas vagyonáért - többek között Sárospatak és (Sátoralja)Újhely birtokáért - azonnal megindult a küzdelem. A Dobók fő ellensége, Perényi Péter azonban (Szapolyai) I. Jánostól szinte annak koronázása után birtokadományt eszközölt ki valamennyi Pálóczi-birtokra. Természetesen a Dobók is igyekeztek jogaikat érvényesíteni és beiktattatták magukat a Pálócziak Ung megyei birtokaiba, Szerednye és Palóc várak uradalmaiba. Ez utóbbi kapcsán az ellentmondó Pálóczi Katalinnal Dobó Ferenc két testvérét, Istvánt és Domokost megkerülve külön egyezséget kötött. Ezt az egyezséget azután a két kisemmizett testvér érvényteleníttette 1528. február 14-én az éppen Ruszkán tartózkodó, I. Ferdinánd hadaitól vereséget szenvedett és Lengyelország felé menekülő I. Jánossal.

11 Ez az első alkalom, amikor István először megjelenik a forrásokban, mint önállóan cselekvő nagykorú. Perényi nemcsak Sárospatakot szerezte meg a Dobók elől, hanem a mohácsi csatában elesett véreskezű Tarczay vagyonát, így a jog szerint a Dobókat illető Céke várát is. A Dobóknak tehát volt mit törleszteniük a Perényieknek. Mivel Perényi Péter többnyire I. János pártján állt, nem csodálkozha10 Balogh, Eger 48. p. " Gyárfás, Dobó 13. p.