Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei

nagy templomot dzsámivá alakította át és a pénteki imádságot elvégezte benne ".

m Ez az eljárás bevett szokás volt a török gyakorlatban, több helyen is találkozhatunk vele.

123 Másik két, meg nem nevezett egri keresztény templom viszont teljesen más sorsot járt be 1596 után. A vár elfoglalásakor létezett egy „nagy keresztény templom, [...Ja janicsárok szállást csináltak benne. A keresztények bolondok voltak, hogy ők oly nagy fáradtsággal és költséggel, ilyen kis faluban oly nagy templomot építettek, amelyet mi [a törökök - V. D.J most elrontottunk, és belőle apró házakat csináltunk, minekutána [...] az Ali basa

m a mi részünkre is építtetett egy templomot."

125 A városban pedig ,,egy kis templomot imádságuk elvégzésére" építettek a törökök.

126 Érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi lett a sorsa a későbbiekben török raktárnak használt egykori várbeli püspöki palotának. Az épületet megszállók ellen a keresztények

121 levelet küldtek Isztanbulba a szultánnak, amelyre a szultán azt a választ adta, hogy ,,a Várnagy a keresztények templomát ne bántsa, mert ottan szent testek fekszenek, és a keresztények neheztelik, hogy a törökök a szent testek122 Karácsony Imre: Török i. m. 253. 123 A katonáknak ugyanis szükségük volt olyan helyre, ahol a győzelmi imát elmondhatták. Ezen tevékenységre szolgáltat példát például a damaszkuszi Omajada mecset, amely eredetileg Szent János bazilikája volt, az isztanbuli Hagia Sophia székesegyház is dzsámiként működött tovább, a budai Nagyboldogasszony temploma és a pécsi székesegyház pedig egyaránt Szulejmán khán dzsámija lett. In: Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon. Művészettörténeti Füzetek 12. Akadémiai kiadó, Budapest, 1980. 32. Továbbiakban: Gerő Gy: Az oszmán-török i.m. 124 Bár a forrás keltezése kétséges (99. évben van feljegyezve), Ali basa valószínűleg megegyezik azzal az 1597-ben Egerben lévő Ali basával, „aki írt a Vezérnek, és könyörgött, hogy innét elmehessen. " Ót a hivatalában Vernanth basa követte. MTT VII. 259. 125 A forrás elmondja még azt is, hogy a fenti események történtekkor a várnagy Abelhamith, az építő mester Memleketh volt. Uo. 126 MTT VII. 260. Ez a templom tehát nem azonos az átalakított templomokkal. 127 Nem tudni, itt a városi keresztény lakosságra vagy a királyi Magyarország hatóságaira gondol a forrás.