Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei

A kérdésre két válasz adható: egyrészt, a pasák keze nagyon meg volt kötve a helyi költségvetéssel kapcsolatban, nagyobb vállalkozásokhoz fölsőbb engedély nélkül nem foghattak.

80 így gyorsabban juthattak pénzhez saját forrásból, a részükre kiutat birtokokból, mint a kincstártól, illetve a kincstári küldemény bizonytalan megérkezése előtt elkezdhették az építkezést. Másik jelentős okként hozható fel a központi kincstár egyre fokozódó hiánya is, ami az 1608-as évben már meglehetősen magas szintet ért el.

81 Ibrahim beglerbég előtt viszont nem volt ismeretlen fogalom a tartomány megsegítése saját vagyonából: nagy valószínűséggel őt sejthetjük a mögött a kölcsönügylet mögött is, amely 161 l-l612-ben köttethetett, és 1200 kara gurust (fekete garast)*

2 fizetett a zsoldját követelő katonaságnak, amelynek későbbi fedezésére a debreceniek adóját szánták.

83 A pasa magánvagyona ill. jövedelme nem lehetett csekély, ha ezen vállalkozásokat fedezni tudta, de már ez is mutatja egyrészt az egri vilajet gazdasági gondjait, másrészt annak a gyakorlatnak a kialakulását, amelynek célja a tartomány ellátása tehetős pasák kinevezésével, akik magánvagyonukból képesek a vilajet költségvetésében időnként fellépő financiális lyukakat betömni. Ehhez azonban 1612-ben még a saját vagyona is kevésnek mutatkozott, amikor is az isztanbuli kincstár 40 000 aranyforinttal segítette meg a budai központi kincstárat, amely az így kapott pénzt a budai, temesvári és az egri katonák zsoldjára fordította.

84 A török gyakorlat szerint a pasát saját tartalékainak elfogyása után elküldték, és más, hasonlóan vagyonos embert helyeztek a megüresedett pozícióra. 10 Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán. Budapest, 1974. 113-114. 11 Az 1608-as évet központi kincstár 95 500 000 akcse hiánnyal zárta. Hegyi K.: i. m. 116. !2 Megközelítőleg 80 000 akcse. 13 Fekete L.: Debrecen, i. m. 59. 14 Ágoston G.: i. m. 31.