Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei

benne, a basa a városból reájuk kiüte, erősen harcolónak, a törökben 520 vésze, a hajdúban is száznál többen hullottak el".

21 Tehát 1600ban még maga a város biztonságát sem tudta garantálni a vár és annak katonasága, és ha az említett hét éves nagy volumenű felújítás végbement volna, ami ténylegesen nagyban növelte volna a vár védelmi erejét, akkor 1614-ben nem vetették volna papírra ezen szavakat: „Eger vára, a dzsámi és a hombárház helyreállításra szorult, mivel Egernek természetesen erős vára kell, hogy legyen. [...] az említett várnak egyes helyei elkerülhetetlenül felújításra szorulnak.

23 Az egri vár néhány helye közel áll a pusztuláshoz.

24 Az egri erődítmény ingataggá vált, ereje meggyengült. "

2S Majd a szerző később így folytatja: „bizony, vékonyak már a védőfalak is, bizonyos, Allah a tanú rá, hogy ezek a várrészek is meggyengültek, javításra szorulnak".

2b A vár kezdeti felújításaival kapcsolatban az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az első két év során gyors ütemben állíthatták helyre az ostrom okozta károkat, majd ezen munkák befejezése után minden évben a vármunkára berendelt jobbágyság erejére hagyatkozhattak. Ezen robot formájú szolgáltatást, mint azt az országos gyakorlat is mutatja, a környező települések jobbágyai teljesítették, ingyen, kézi munkásként (cerehör), várerődítési robot (avarisz) formájában. Sőt, még az építkezésekre szükséges építőanyagokat, deszkát, meszet, fát stb. is török szokás szerint ingyen követelték a vármunkára kötelezettektől.

27 Bár más várak esetében néha a török minimális fi22 Toldy F: Sárospataki i. m. 62. 23 MOL, M. 10666. Nr. 158. 1. 24 Fodor P.: Török l m. 393. 25 Uo. 2. 26 Uo. 3. 27 Ilyen avarisz lehetett még háború alatt az árok- és aknamunka, salétromfőzés, a kocsival való szállítmányozási szolgáltatás, és a fiak kiállítása a janicsárok közé. Erre vonatkozólag lásd: Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Budapest, FranklinTársulat. 1886. 208., 234-239. Továbbiakban: Salamon F: Magyarország i. m.