Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei
molták és sok helyen lerombolták, ámde a vár belseje nagy erős kövekből volt építve és azokon semmi kárt nem tehettek és lehetetlen volt rést nyitni ". u A török sereg az ostrom alatt a várat „ három felől szörnyen löveté és rónia"} 1 Az ágyútűz minden bizonnyal komoly nyomokat hagyhatott a falakon, bár az ágyúk számával kapcsolatosan nem tudunk pontos becslésekre hagyatkozni. 13 Azok a fejlesztések tehát, amelyet az 1552-es ostrom után végeztek a váron jelentős károkat szenvedhettek. Érdekes Evila Cselebi török történetíró fejtegetése, aki a vasvári béke után járt a várban, miszerint is: „míg a hitetlenek kezében volt e vár, addig nem volt oly erős, az elfoglalás után azonban Mehmed khán [értsd: szultán - V. D.J hét pasát és tizenkétezer ráját hét éven át, télen nyáron e várnál dolgoztatott s ily erőssé tette azt". 14 Ez az állítás a későbbi szakirodalmakban is több helyen felbukkan, bár valóságtartalma erősen kétségbe vonható. A vár 1596os erejét viszont még a kortárs történetírók is jóval eresebbnek látták, így pl. III. Mohammed „hasonlíthatatlan és páratlan" várnak írja, „ melynek tornyai és bástyái az ég bástyáival egyenlő magasak voltak és erős falai a Bika- és Hal-csillagig értek fel". ]5 " Karácsony I: Török i. m. 251. 12 Toldy Ferenc: A Sárospataki Magyar Krónika 1523-1615. In: Magyar Történelmi Tár IX. 1862. 57. Továbbiakban: Toldy F : Sárospataki i. m. 13 Kjátib Cselebi szám szerint 52 ágyút nevez meg kisebb csoportokban, de ezekben nincsenek benne a fent idézett, a vár fölött felállított ágyúk, amelyeknek pontos számát nem tudjuk. A megnevezett ágyúkat szerző főbb típusokra bontja, úgy mind badaluska, báljemez, sáhi, és vártörő ágyúkra. In: Karácsony I.: Török i. m. III. 250., Mohammed szultán Konstantinápolyba írt levele pedig „vártörö, sárkányarcú" ágyúkról emlékezik meg. In: Török-magyar oklevéltár 1533-1789. Fordította: Karácsony Imre. Szerkesztette: Thallóczi Lajos - Krcsmárik János - Szekfű Gyula. Budapest, 1914. 180. Továbbiakban: TMO 1533-1789. i. m. 14 In: Karácsony Imre: Evila Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Budapest, 1908. 116. Továbbiakban: Karácsony I.: Evila Cselebi. i. m. 15 TMO 1533-1789 i. m.: 180. Ebben persze az is közbejátszhatott, hogy a törökök ily módon szerették volna saját győzelmeik nagyobbnak láttatni.