Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete
jában még nem kerülhetett sor, hiszen Miklóst nem ide, hanem az előcsarnokba temették el. A munka folytatása így utódára, Szécsényi Mihályra maradt, aki 1372-ben XI. Gergely pápától búcsúengedélyt is szerzett a katedrális építésének előmozdítására. 63 A feltehetően a XIV. század utolsó harmadában befejezett egri katedrálisépítkezések nyomán az ország egyik legmonumentálisabb gótikus katedrálisa készült el. Méretei felülmúlták Magyarország legfontosabb templomainak: az esztergomi érseki székesegyháznak és a fehérvári bazilikának a méreteit is, sőt a kor legfontosabb Közép- Európai építészeti vállalkozásával, a IV Károly császár által emelt prágai Szt. Vitus dóméval vetekedtek. Mindez elsősorban egy művelt és világot látott főpapnak, Dörögdi Miklósnak volt köszönhető, aki több kortársához: Bátori András nagyváradi, Szécsi András gyulafehérvári, Poroszlói Miklós pécsi, Meskó nyitrai püspökhöz és Telegdi Csanád esztergomi érsekhez hasonlóan monumentális építkezésekkel állított emléket magának. Sugár István: Az egri püspökök története. Budapest, 1984. 118.