Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

A XIV. századi szentély A XIV. században nem csak kelet, hanem nyugat felé is kibővítették a katedrális épületét. A XII. századi főapszis mögé egy szentélykörüljárós, kápolnakoszorús új szentély került. Az új szentélyépítmény szélesebb volt a régi templomnál és járószintje is magasabbra került. Főhajójának sávalapozásai a régi mellékapszisokhoz csatlakoztak ezért az új nyugati pillérpár alapozásával tömören befalazták ezeket a románkori mellékapszisokat. Az északi körítőfalat a XIII. századi sekrestye északkeleti falszakaszához építették hozzá. A körítőfalak külső felén, mindkét oldalon 2-2 poligonális kápolna alapozása került elő, illetve a déli oldalon megfigyelhető kelet felé egy harmadik kápolna záradékának indítása is. A kápolnák ezek szerint teljesen körülölelték a szentélyt. A főszentély közepén egy nagyméretű, téglalap alakú kb. 3x6 méteres belső terű építmény falai is előkerültek.

54 A helyzete alapján ez minden bizonnyal a főoltárhoz tartozott, de méretei egy egyszerű oltárasztalnál monumentálisabb építményre engednek következtetni. Az építmény formája és nagyságrendje a regensburgi székesegyház XIV. század elején elkészült főoltárára emlékeztet, amely egy ereklyesírt magábafoglaló kripta és egy oltárbaldachin alépítménye volt.

55 A XV. században épült második gótikus szentély alapfalaiba a déli oldalon több olyan kőfaragványt építettek be, amelyek a XIV. századi szentélyből származnak (27-31. képek). Ezek nagyobbik része egy 12 szög sarkába való pillér eleme (28-31. képek). Az egyDétsy Mihály - Kozák Károly: Egervára. In: Magyarország Műemléki topográfiája, Heves Megye Műemlékei II. Budapest 1972. 77-159. 93. kép, 141. Manfred Schuller: Die Confessio des Mittelalterlichen Hochaltars im Regensburger Dom. Architecture 24. 1994/1-2. 225-238.