Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

szagon oly népszerűnek bizonyult, hogy a XIV. századból is több jelentős emléke maradt. Az egri homlokzat legfontosabb párhuzama a nagyváradi székesegyház, amelynek románkori hosszházához Dörögdi Miklós kortársa, Bátori András püspök (1329-1345) az 1330-as években két hasáb alakú toronyból és köztük elhelyezett karzatból, valamint díszes, lépcsős profílzatú kapuzatból álló monumentális nyugati homlokzatot építtetett.

46 Az ásatásból ismert alaprajzú nyugati tornyok alig tagolt négyzetes hasáb alakú felépítményét Cesare Porta rajzáról és Georg Houfnagel rézkarcáról ismerjük.

47 Fennmaradt viszont a Miklós püspök másik kortársa, Szécsi András gyulafehérvári püspök (1320— 1356) által, a gyulafehérvári székesegyházhoz épített torony. A székesegyház XIII. században megkezdett kéttornyos nyugati homlokzatát építette tovább, három újabb emelettel megtoldva a félbemaradt déli tornyot.

48 A torony új emeletei követve a XIII. századi formát négyzetes hasáb alaprajzúak, őket erőteljes ménnűves díszű párkányok választják el egymástól, és falsíkjaikat csak kisméretű ablakok törik át. Szintén ezt a típust követte a Zágrábi katedrális nyugati homlokzata, amelynek a gyulafehérvárihoz hasonlóan csak a déli tornya épült ki. Sajnos a XIX. században lebontott nyugati homlokzat keltezésére nem rendelkezünk adatokkal. A székesegyház gótikus stílusú átépítését még Timotheus püspök 1272 körül kezdte meg, majd 1287-ben bekövetkezett halála után Gazotti Ágoston püspök folytatta.

49 A rizalitos szerkezetű, váltakozva különböző mérető körte és hengertagokkal valamint homorlatokkal tagolt bélletű, egységes fejezetzónájú kapuzat a XIV századi építészet egyik gyakori formája, Takács Imre: Bátori András „második temploma" A székesegyház 14-15. századi emlékei. In: Váradi kőtöredékek. Szerk. Kemyi Terézia Budapest, 1989. 39-98. Balogh Jolán: Varadium, Várad vára. Budapest, 1982. 1. 105-106. képek. Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház Budapest 1958. Karl Weiss: Der Dom zu Agram Mittheilungen der K. K. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale IV/1859. No. 9. 229-238.