Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete
gyobb, több rétegből álló béllet csatlakozhatott, amelynek csak a belső rétege volt a keretprofillal egybefaragva, ehhez a külső ferde illesztési felülettel csatlakozott. A meglévő belső tagozatsor sarkantyútaggal kezdődig, majd pálca, homorlat, félkörte tagozatsor vezet át egy aszimmetrikus korai körtetaghoz, amit a túloldalon pálca és homorlat kísér, a béllet többi része nem maradt fenn. Hasonlójellegű, bár egyszerűbb profilja lehetett az északi nyugati kapunak, amelynek ma már csak műkő kiegészítése áll, ám ezen megfigyelhető, hogy a kiegészítés készítésekor a keret üvegezetlen mérművel díszített belső tagozata még felismerhető volt. A külső: lemez, homorlat, pálca, homorlat, lemez tagozatsor mai, lábazat nélküli rekonstrukciója, biztosan nem helyes, de hogy a profilkiegészítés mire alapul, nem tudjuk. A XIII. század második felében, végén elkészült épületrész boltozatának egyik átlósbordája lehetett egy keskeny orrlemezű, csúcsíves metszetű körtetaggal és azt kétoldalt kísérő sarkantyútagokkal kísért bordatípus (13. kép), melynek 514 cm körüli görbületi sugara megfelel a hosszház főhajójának első keleti szakaszában mérhető átló felének. A kő faragványok stiláris kapcsolatai jó alapot szolgáltatnak az építkezés keltezéséhez. A mérműves ablakokat mérműszerkezetük és profilozásuk a XIII. század második felében Magyarországon elterjedő rayonnant ablaktípushoz sorolják. Az egri ablakok legpontosabb párhuzama a budai dominikánus kolostorból előkerült egyik mérműves ablakkeret, amelynek profilja igen közel áll az egriekhez, a különbség mindössze annyi, hogy a budai keret profilozása aszimmetrikus: az Egerből ismert keretprofil csak belül van kifaragva, a külső oldal kiképzése egyszerű rézsű (14. kép). Az ablak mérműprofilja csak primer elemet tartalmaz, tehát két, vagy háromosztatú lehetett. 18 A kolx H. Gyiirky Katalin: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Budapest, 1981. Abb.: 164/5.
