Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

Búzás Gergely AZ EGRI SZÉKESEGYHÁZ XIII-XIV. SZÁZADI GÓTIKUS ÉPÜLETE Az egri székesegyház azon kevés középkori katedra Hsaink kö­zé tartozik, amely romosán ugyan, de újkori átépítésektol mentesen maradt ránk, és több méter magasan álló romjai, több száz kőfarag­ványa elsőrangú lehetőséget nyújt a régészet számára a középkori épület megismeréséhez. A székesegyház feltárása során a romterü­letről, és főleg a XVI. századi erődítmények falaiból előkerült nagy mennyiségű kőfaragvány-anyag egyedülálló forrásértékű a templom már lepusztult részeinek rekonstrukciójához, és ez hozzásegít a szé­kesegyház építéstörténetének felvázolásához. 1 A románkori székesegyház Az egri székesegyház első, XI. századi épületéről nincsenek biz­tos adataink. Ehhez a korszakhoz bizonyosan csak a bazilika déli olda­lának keleti vége mellett, Kozák Károly által megtalált és Fodor Lász­ló által feltárt, patkóíves szentéllyel ellátott rotunda sorolható. 2 A rotunda falainak kapcsolatát a bazilikával sajnos későbbi sírok elvág­ták, így egyelőre nem dönthető el, hogy egy önálló körtemplomról, vagy egy olyan együttesről van e szó, amilyent a gyulafehérvári székes­egyház alatt ismerünk, azaz egy háromhajós bazilika és egy vele egy­1 Kutatómunkámat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai ösztöndíjjal támogatta. A ku­tatás témavezetőjének Fodor Lászlónak felbecsülhetetlen értékű segítségéért hálás kö­szönettel tartozom. 2 Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957-1988). Agria XXV-XXVI. 1989-1990. 317-375. 333-337., továbbá Fodor László szíves szóbeli közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom