Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum kiállításain őrzött ágyúkról

ki. Egerben utoljára 1553 elején járt, amikor királyi biztosként kifizette az egri várvédő hősöknek az elmaradt javadalmazását.

43 Zay Egerből való elmenetele után pályafutása továbbra is töretlen. 1553-1557 közt Verancsics Antal püspökkel I. Ferdinánd konstantinápolyi követe volt. 1559-ben a birtokai az újabb királyi adományokkal 23 vármegyére terjedtek ki. Még abban az évben Kassa és Felső-Magyarország főkapitányának nevezték ki. Majd a király kegyéből 1560-ban Zay Ferenc és családja a bárók közé emelkedett. A Trencsén vármegyei Zayugrócon hunyt el 1570. október 10-én.

44 Visszatérve a Zay-féle ágyúkhoz. A löveget készítő öntőmesterről, brini Horváth György kilétéről, származási helyéről és az ágyúöntöde pontos helyéről nincsenek adataink. Az ágyút valóban Zay Ferenc egri vámagysága idején készíttette, viszont a löveg későbbi sorsáról hallgatnak a források. Miután az ágyú Zayugrócon maradt fenn, továbbá a rajta lévő díszes Zay és Garay családok címerei is azt erősítik, hogy a löveget eredendően a zayugróci családi várkastély számára öntetté az egykori egri várkapitány. Ezt csak még inkább alátámasztja az ágyún található felirat, mely szerint nemzetes csömöri Zay Ferenc egri vámagy költségén készültem az Úr 1550. esztendejében. Ezért tévesek az olyan megállapítások, amelyek az egri várból származtatják az ágyút,

45 azt feltételezve, hogy azt, az 1552-es ostrom idején még használhatták is. Az ágyúnak Eger várához mindössze annyi köze van, hogy a készíttetője 1550-ben egri vámagyként szolgált. Az egri várban szabadtéri kiállításon látható Zay Ferenc-féle ágyúról készült 5 darab öntöttvas másolat 2003-ban a Ganz Öntödében készültek.

46 4:

' Gyárfás István 1879. 77. 44 Nagy Iván 1865. XII. 329-335. 45 Szombathy Viktor 1981. 370. 46 Petercsák Tivadar-Veres Gábor 2003. 168.