Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

Sulyok-lány, Krisztina kezét nyerte el. (Ebből a házasságból született Bocskai István, a későbbi erdélyi fejedelem).

29 Dobónak, az Ung megyei köznemesnek tehát mindenképpen jelentős társadalmi emelkedést jelentett a Sulyok Sárával kötött házassága, amelyből két fiú, a korán elhunyt Dámján és a felnőttkort megélt Ferenc, valamint egy lány, Krisztina született. Eger ostroma Az egri vár fontos alapeleme volt az 1541 után kiépült török ellenes védelmi rendszernek. A végvárrendszer lényege az volt, hogy nagyobb, fővárak köré védelmi övezeteket hoztak létre kisebb, meglévő, vagy kastélyokból, kolostorokból kialakított várak láncolatából, amelyeket kiegészítettek a kisebb megerősített megfigyelőhelyek, őrhelyek (górék). A létrejött végvárrendszert az 1550-es évek végén, az 1560-as évek elején főkapitányságokra tagolták. Eger azonban mindvégig önálló várkörzet maradt, élén 1563-tól már főkapitány állt. Eger szerepe azért is volt jelentős, mivel a vár adóztatási tevékenysége jószerével országnyi területre terjedt ki, amely magában foglalta a 12 dézsmaköteles megyét, a Jászságot, a Kis- és Nagykunságot. Az egri vitézek tehát mélyen a török hódoltsági területen is beszedték az adót, délen a Duna-Tisza-közén egészen Szeged vonaláig is eljutottak. Tehát Eger nem csupán Felső-Magyarország védelmét biztosította, hanem a hódolt területeken való állandó magyar jelenlétet. Dobó tevékeny szerepet vállalt a vár hódoltsági adóztatásának kiterjesztésében ezzel is sok bosszúságot okozva a töröknek. A vár katonai-stratégiai szerepe az 1551/52. évi várháborúk során vált nyilvánvalóvá. Erdély I. Ferdinánd által történt megszállása 29 Gyárfás, Dobó 48. p.