Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke
bízottja a magyar fővárosba. Ha minderre 6-8 hetet számítunk, akkor is március elejét kapjuk eredményül. Erre utal a pápa levele is, mely május 22-én Rómából nem csak a támadásról, de annak megtorlásáról, s ezt követően Tamás elfogatásáról, sőt szabadon bocsátásáról is beszámol. Mindezt azt jelenti, hogy május elején már ki kellett szabadulnia, vagyis legkésőbb áprilisban sor kellett kerülnie az elfogására. A herceg tehát valamikor március végén-április elején szembesült a helyi magyar erők válaszcsapásával. De nem ez, hanem Zsigmond hadi készületének a híre rettenthette meg annyira, hogy Tamást elfogassa. Jobb belátásra pedig a reá kimondott egyházi átok, vagyis a Szentszék Tamás melletti kiállása késztethette. Nem tudjuk, hogy a meghurcolt püspök a kiszabadulását követően meddig maradt Bécsben. Ezek után aligha lehetett sok kedve a maradáshoz. Már csak azért sem, mert legkésőbb az 1408 szeptembere körül események nyomán világossá válhatott előtte, hogy a Habsburgok a továbbiakban nem támogatják Zsigmond-ellenes fellépését. 125 Új támogató után kellet néznie, ha nem akarta feladni elveit. Márpedig őt nem olyan fából faragták! Legkésőbb 1410 körül Lengyelországba költözött. Mivel Zsigmond egyértelműen kiállt a Német Lovagrend mellett, a lengyel királlyal nemcsak elhidegült a viszonya, de határincidensre is sor került a két ország között. 126 Tamás utolsó reményét II. Ulászló királyba vetette. Joggal érezhette úgy, hogy egyedül ő segítheti Zsigmond hatalmának megdöntésében. A történelem azonban ismét máshogy alakult: 1412-ben a két király kibékült. Tamásnak is be kellett látnia, hogy nincs 125 ZsO. II/l. 4759., 6130., 6171., 6201., 6314., 6316. és 6334.: Vilmos 1406. május 27-én kijelölte a megbízottait, hogy békét kössenek Zsigmonddal, de a határ mentén még 1408 nyarán is történtek atrocitások. A fegyverszünetet csak szeptember 20-án kötötték meg. 126 ZsO. 11/2: 7709.: 1410 júniusában Zsigmond hadat üzent a lengyel királynak, ha megtámadná a német lovagrendet, amely az egyház és a birodalom pajzsa a hitetlenekkel szemben.
