Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

irányult. Az uralkodó január elején inkább Valkóvár felszabadítását tűzte ki céljául.

121 Zsigmond és Vilmos viszonya azonban hűvös maradt. 1404 októberében pl. a herceg nem járult hozzá, hogy a közte és Jodok őrgróf közötti viszályban a magyar király legyen a döntőbíró. Zsigmond pedig 1405 áprilisa végén éppen az említett Jodokkal kötött szövetséget Vilmos ellen.

122 Tamás azért döntött az osztrák hercegség mellett, mert Bécsből könnyen figyelemmel kísérhette a magyarországi politika fordulatait, egyúttal maga mögött tudhatta a királlyal ellenséges viszonyba került hercegek támogatását. Nem is maradt sokáig nyugton. Továbbra is aktív részese, alakítója akart lenni a magyar belpolitikának. A pápa idézett levéből megtudhatjuk, hogy fegyvereseket gyűjtött maga köré. Testvére, István vezetésével Magyarországra küldte őket, hogy ellenfeleinek károkat okozzon. Fegyveresei olyan sikeresen működtek, hogy a kártételek elkövetése mellett egy királyi várnagyot is elfogtak. Mindebből a hercegségre, valamint Ernő szomszédos birtokaira, illetve azok lakóira sok kellemetlenség hárult. A magyar megtorlást látva a herceg megtiltotta Tamásnak, hogy további ellenségeskedést kezdeményezzen. Sőt azt kívánta, hogy az alattvalóinak közvetve okozott károkat térítse meg, a várnagyot pedig bocsássa szabadon. Mivel intése eredménytelen maradt, úgy gondolva, hogy alattvalói érdekében jár el, bírói ítélet nélkül elfogatta a püspököt. Egy ideig a várában őriztette, de később kiegyezve vele, visszaadta szabadságát. A Szentatya ezután utasította a passaui püs121 ZsO. II/l. 2583. és 2829-2831.: Kusalyi Jakcs János és testvérei, Bátmonostori Töttös László és Kisvárdaiak kaptak ilyen „behívót", azzal, hogy Csáki György volt székelyispán és Albcusi Dávid bihari ispán vezetésével fognak hadra kelni; ZsO. II/l. 2910. 122 ZsO. II/l. 3457 és 3829.