Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

A vár átadása ennek ellenére sem ment könnyen. A király egyik oklevelében Tamás bűnéül rótta fel, hogy Eger város nagy ré­szét, nem csak egyes házait és kúriáit, de utcáit és városrészeit is felégette. Ezt aligha Tamás tette. Mi értelme lett volna? Inkább a várat ostromló katonák pusztításaival állhatunk szemben. Bizonyá­ra a védők megfélemlítése, másrészt az ostrom előkészítése érdeké­ben kerítettek erre sort. A rábeszélés csak ezt követően válhatott ha­tásossá. 100 A vezéreken kívül név szerint egy embert ismerünk, aki részt vett a vár ostromában. Amikor 1404 júniusában Bebek Ferenc Dédes nevű birtokán Borsod megye nemesei számára gyűlést tar­tott, itt eskü alatt azt vallották, hogy Solchai (Zsolcai?) Antal fia Damasa, miután a prelátusokkal és bárókkal kötött egyezséget kö­vető nyolc nap eltelt, a lázadók érdekében jogtalanságot nem köve­tett el, sőt az egri vár ostrománál és másutt hűséges szolgálatokat teljesített. 101 A Rozgonyiak az ostrom után Bártfára mentek, s felszabadí­tották azt a lengyel megszállás alól. Az is ismert, hogy Debrői Sáros­patak mellett szenvedett vereséget a Perényiektől, de ennek a csatá­nak nehéz megadni az időpontját. Lehet, hogy Perényi Péter Kassára menet ejtette útba Patakot? A csatára azonban korábban is sor kerülhetett, hiszen Perényi Imre már 1403. november 5-én birtokadományban részesült, amiért meg­futamította Debrőit. Az oklevélből az kiderül, hogy olyan hevesen rontott az ellenségre, hogy a lováról maga is leesett, de az nem, hogy hol került sor erre az ütközetre. 102 Az is elképzelhető tehát, hogy épp az előző ősszel, a pataki csatában elszenvedett vereségük miatt zár­kóztak be a rebellisek a még birtokukban megmaradt várakba. 100 ZsO. II/2. 6058.és 7633. 101 ZsO. II/l. 3276. 102 ZsO. II/l. 2716. és 4095.

Next

/
Oldalképek
Tartalom