Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke
A vár átadása ennek ellenére sem ment könnyen. A király egyik oklevelében Tamás bűnéül rótta fel, hogy Eger város nagy részét, nem csak egyes házait és kúriáit, de utcáit és városrészeit is felégette. Ezt aligha Tamás tette. Mi értelme lett volna? Inkább a várat ostromló katonák pusztításaival állhatunk szemben. Bizonyára a védők megfélemlítése, másrészt az ostrom előkészítése érdekében kerítettek erre sort. A rábeszélés csak ezt követően válhatott hatásossá. 100 A vezéreken kívül név szerint egy embert ismerünk, aki részt vett a vár ostromában. Amikor 1404 júniusában Bebek Ferenc Dédes nevű birtokán Borsod megye nemesei számára gyűlést tartott, itt eskü alatt azt vallották, hogy Solchai (Zsolcai?) Antal fia Damasa, miután a prelátusokkal és bárókkal kötött egyezséget követő nyolc nap eltelt, a lázadók érdekében jogtalanságot nem követett el, sőt az egri vár ostrománál és másutt hűséges szolgálatokat teljesített. 101 A Rozgonyiak az ostrom után Bártfára mentek, s felszabadították azt a lengyel megszállás alól. Az is ismert, hogy Debrői Sárospatak mellett szenvedett vereséget a Perényiektől, de ennek a csatának nehéz megadni az időpontját. Lehet, hogy Perényi Péter Kassára menet ejtette útba Patakot? A csatára azonban korábban is sor kerülhetett, hiszen Perényi Imre már 1403. november 5-én birtokadományban részesült, amiért megfutamította Debrőit. Az oklevélből az kiderül, hogy olyan hevesen rontott az ellenségre, hogy a lováról maga is leesett, de az nem, hogy hol került sor erre az ütközetre. 102 Az is elképzelhető tehát, hogy épp az előző ősszel, a pataki csatában elszenvedett vereségük miatt zárkóztak be a rebellisek a még birtokukban megmaradt várakba. 100 ZsO. II/2. 6058.és 7633. 101 ZsO. II/l. 3276. 102 ZsO. II/l. 2716. és 4095.