Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

biztosított a lázadóknak, majd október 8-án rávette Zsigmondot, hogy meghatározott feltételek fejében hirdessen amnesztiát.

90 A király október 29-én kiegyezett a többséggel: megbocsátotta a Kanizsaiak, valamint Bebek Detre és Imre hűtlenségét. Biztosította őket, hogy az általuk okozott károkért elégtételadásra nem kötelezhetők s megígérte, hogy korábbi birtokadományait megerősíti a számukra. Kanizsai könnyen kötött egyezséget, hiszen Esztergomot a várnagyai sikeresen megvédték. Ennek ellenére le kellett mondania a főkancellári tisztéről, sőt egy időre egyházi javairól is. így nem csodálkozhatunk azon, hogy Ludányi Tamás nem kért az ilyen amnesztiából.

91 Sokan folytatták még a harcot. A déli országrész mellett a felvidéken tanúsítottak a legkeményebb ellenállást. Zsigmond király augusztus 9-én írta meg a kassaiaknak, hogy hirdessék ki Csehországból történő hazaérkezését, s elrendelte, hogy az elpártolt nemesek visszatérve hozzá Perényi Péter utasításait kövessék.

92 Többen kaptak birtokadományt a harcokban szerzett érdemeikért október végén-november elején is. Ebből arra következtethetünk, hogy Felső-Magyarországon is kezdetét vette a harc az ősz elején, bár ennek részleteit nem tudjuk rekonstruálni. Ha hihetünk Kallói Lőkös fia Miklós panaszának, akkor a hűtlen Tamás püspök és Debrői István karácsony körül fegyveres kézzel Kalló nevű birtokára rontott, s a Bős Imre nevezetű prokurátoránál lévő okleveleit elvitték.

93 A háború leghíresebb részletét, az egri vár első ostromát egy 1410-es birtokadomány indoklásából ismerjük. A Rozgonyiak 400 90 ZsO. II/l. 2641. 91 Mályusz 53., ZsO. II/l. 2677.; Balássy 10. és 19-20. 92 ZsO. II/l. 2578 93 ZsO. II/l. 3234.: csak 1404. június 6-án jutott eszébe vallomást tenni.