Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke
a szerémi püspökség élére kinevezett Miklóssal. Tamásnak így elemi érdekében állhatott az ő eltávolítása Szerem környékéről, ezért utasíthatta embereit arra, hogy támogassák Erdélybe küldését. Nem tudjuk, hogy Tamást milyen meggondolások késztethették az uralkodóval történő szakításra, milyen stációkon kellett keresztül mennie, míg a végső döntést meghozta. A pápai politikai irányvonal hatása alól sokáig ő sem húzhatta ki magát. Talán az egyik első momentum, ami elindította a szakítás útján a király feltétlen bizalmát élvező Garaiakkal történő összetűzése lehetett, melyről 1399 őszén értesülünk. Ekkor Bebek Ferenc bán utasította a titeli káptalant, hogy vizsgálja ki Garai Miklós és testvére, János panaszát. A panaszosok szerint Ryuai Mihály, István fia Mátyás, Labodai Sebestyén, Zalai Balázs és magnus István (ha nem Nagynak, hanem nagyságosnak fordítjuk a nevét, akkor talán azonos Ludányi Istvánnal, a püspök testvérével) familiárisai uruk, Tamás püspök megbízásából Cserögnél két boroshordó abroncsait leszedték, minek következtében a bor tönkrement, s Balázs nevű familiárisukat elfogták, lovait és ruháit elszedték. 31 Ne feledjük, a Szerémség volt az ország legismertebb bortermő vidéke, Cserög pedig, Futakkal átellenben, Tamás péterváradi apátsága és bánmonostori székeskáptalana között található forgalmas dunai átkelőhely! Lehet, hogy csak birtokjogi vita húzódott meg a háttérben, ám talán közelebb járunk a valósághoz, ha gazdasági-kereskedelmi érdekellentétre gyanakszunk. Tamás, miután püspökségében megszilárdította a hatalmát, nyílván azt szerette volna elérni a szomszédos átkelőhely zaklatása révén, hogy a bor szállításának fő ZsO. I. 6096.; ZsO. V. 229. és 507.: Riua-i (Révai) Mihály Bács és Szerem megyei birtokos volt.; ZsO. V. 2076.: A Labod folyó Somogy megyében található. Érdekes módon a Zalai név is Nyitra megyébe vezethet bennünket. Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. In: Sz. 2005/2. 271.: A Nyitra megyei Ilményen (Ürmény) több Ludány nembeli család is birtokolt. Az ilményi előnevet használta pl. az 1400-as évek végén Zalai András is.
