Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke

Csehországba is elkísérte őt.

23 Joggal feltételezhetjük, hogy a köztes időben is kivette a részét a hadi szolgálatból. Miklós püspöki ténykedéséről nem tudunk, feltehetően nem is került sor a felszentelésére. Nagyvár augusztus 11 -én megadta magát

24 s ezután Zsigmond erélyesebb fellépést tudott kifejteni a Szentszék irányában, Tamás megtartása érdekében is. Ezt jelzi, hogy november végén, morvaországi hadjáratával párhuzamosan macsói bánjai, Bebek Ferenc és a visszahelyezett Maróti János a déli végek védelmében voltak elfoglalva.

25 Nem tudjuk, hogy ki és mikor szentelte pappá és püspökké Tamást, de az ismert, hogy a szerémi püspökök felszentelése a kalocsai érsek kiváltsága volt.

26 Tamás kinevezésekor a kalocsai érsekséget a nagy hatalmú Bebek családból származó és ekkor még királyhű Detre nádor fia, Miklós kormányozta. A püspökség Györffy György szerint kiterjedt a Duna-Száva közti szerémi főesperességre is, míg Gyetvay Péter csak a Száván túli joghatóságát ismeri el. Székeskáptalanában 3 főesperes élt, de sajnos nem derül ki, hogy mely területek főesperesei. Érdekes, hogy a szerémi főesperes viszont a kalocsai érsek bácsi székeskáptalanában lakott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyházmegyének két központja volt. A püspökség alapításakor a pápa a kői (Bánmonostor) kolostorban jelölte ki a székhelyét, de amikor ez a tatárjárás során elpusztult, 1252-ben a Száva szigetén épült Szerémvárra (Mitrovica) helyezte át a központot. A kői káptalan mégsem költözött át, így az új székhelyen, Szent Irénius tiszteletére a szenternyei székeskáptalant hozták létre. Ezek nagyságát nem ismerjük, de mi23 ZsO. II/l. 847. 24 ZsO. I. 6003. 25

ZsO. I. 6182. 26 ZsO. II/2. 5478.: Az említett Farkas fia Pál püspöki kinevezésében is szerepelt az a kitétel, hogy ugyan bármely püspöktől felveheti az egyházi rendeket, de csak a kalocsai érsek jogának sérelme nélkül.