Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Király Júlia: Bornemissza Gergely Gárdonyi Géza regényében

Király Júlia BORNEMISSZA GERGELY GÁRDONYI GÉZA REGÉNYÉBEN Előadás Bornemissza Gergely halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emléknapon Egri vár, 2005. szeptember 17. Gárdonyi 1897-ben költözött Egerbe hosszas vívódás után. Ahogy ő mondta, „eljöttem meghalni vagy meggyógyulni". Már ekkor foglalkozott azzal a gondolattal, hogy történelmi regényt írjon. A Singer és Wolfner kiadóval szerződött, hogy az Új Idők számára történelmi tárgyú regényt ír. Ez volt az Egri csillagok születésének egyik indító oka. Hogy miért pont ezt a korszakot és eseményt választotta, arra fia életrajzi könyvében találjuk meg a választ. Egy alkalommal az egri várban sétálva elmesélte fiának az ostrom történetét. A gyermek csodálattal hallgatta a mesét, s ami a legjobban megragadta, az Bornemissza Gergely személye volt. „Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. Micsoda kedves, vidám, bátor és eszes emberi Ha valaki ezt az alakot úgy állítaná elénk, hogy látnánk szemeiket, hallanánk szavaikat, éreznénk a szívük dobogását... Az én nagy kérdésem az volt: — Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igaz történelmet írni regény alakjában? " Gárdonyi fontosnak tartotta, hogy születendő történelmi regényében ne csak dekoratív pompa, kiegészítő háttér, színfal legyen a történelem, hanem élő módon ábrázolja az adott kor szereplőit, s ragaszkodjon a történelmi hűséghez. Ezeket az elveket azonban nehéz lett volna követni alapos történelmi ismeretek, hosszas kutatómun-