Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Váradi Adél: A MOL-termékvezeték nyomvonalának Heves megyei szakaszán végzett megelőző régészeti feltárások

A 2. sír bolygatatlan, ép, de rossz megtartású csontvázát egy lábhoz tett későszarmata edény korhatározza. A 3. sírban bolygatott emberi csontvázra bukkantunk, melynek azonban alsó lábszárcsontjai „in situ" (helyben - a szerk.) maradtak, így a bokacsontok körül feltárt ún. lábigyöngyök az aprólékos dokumentációval kiegészítve egy hiteles rekonstrukció alapját képezhetik majd egy fontos viselettörténeti kérdésben. Nevezetesen, hogy ékszerként funkcionált (bokalánc), nadrág szárát vagy lábbelit díszíthetett ez 120 db borostyán és pár szem üveggyöngy. Az 5. és 7. sírban nem volt tárgyi melléklet, a 8. gyereksírban egy törött terra sigillata (Római kori edényfajta - a szerk.) utánzatú csészét leltünk. A pár sírós temetőrészietet a császárkor középső/kései fázisára keltezhetjük. A 4. számú téglalap alakú sírgödörnek meghatározott objektumban rendkívül sok nagyméretű bronzkori edénytöredéket és állatcsontot leltünk egymásra halmozva. A hasonló tájolású 6. sír üresnek bizonyult. Jelképes sír? Dormánd-Csörsz-árok (15. lelőhely) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata alapján a kivitelezők a vezeték építése során nem vághatják át az ex lege (törvény és rendelet nélkül - a szerk.) védett sáncot, csak alatta átfúrással, azaz a Csörszárok bolygatása nélkül vihetik tovább a termékszállító csövet. Mivel a lelőhelyen a sáncot keresztező földmunka elmarad, a régészeti feltárás okafogyottá vált. Erdőbénye-Csörsz-árok (20. lelőhely) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata alapján a kivitelezők a vezeték építése során nem vághatják át az ex lege védett sáncot, csak alatta átfúrással, azaz a Csörsz-árok bolygatása nélkül vihetik to-