Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely egri várkapitány rejtélyes életrajza

Bornemissza Gergely deák első feleségeként Fügedy (vagy Figedy) Erzsébet neve ismert, akitől fiai, György és János születtek. Nagy Iván szerint ezen első feleségnek a családneve Figedy vagy Oláh Erzse. Végül is Gergely deák az első felesége révén rokona annak a Figedy János egri lovas tisztnek, aki egyben harcostársa volt az 1552-es egri várvédelem során. Az első házasságból született Bornemissza gyerekek védelme és neveltetése később is összekapcsolja őket. Ezért jelöli meg Figedy Jánost Bornemissza a végrendeletében gyermekei gyámjának, és jószágai őrzőjének. Bornemissza Gergely deák leszármazottait is ismerjük a 19. század derekáig. A Nagy Iván által közölt Bornemissza leszármazási táblát többszörösen ellenőrizve kiderül, hogy Bornemissza Gergely György nevű fia, aki az apjától örökölt Sáros vármegyei Bartoson hunyt el 1584-ben, első feleségeként Semsey Margitot vette nőül, akitől három leánya született. Az már külön érdekesség, hogy Gergely deák testamentuma éppen a Magyar Országos Levéltárban éppen a Semsey család iratai közt maradt fenn. Bornemissza Gergely tanulmányairól A lexikonokban, kézikönyvekben megjelent Bornemissza Gergelyről szóló életrajzokban olvasható, hogy apja a pécsi kovács, a fiát iskolába járatta, sőt magasabb tanulmányokra is taníttatta. Bornemissza neve melletti litteratus latin szó a középkorban, s még az újkor kezdetén is egyaránt jelentette a tudományokban jártas, vagy egyszerűen csak írástudó embert, s mint jelző deáknak fordítható. Az viszont nehezen képzelhető el, hogy a szegény pécsi kovácsmester kellő anyagiak hiányában, vagy esetleg pártfogók nélkül a tudományokra oktathatta volna fiát. Ki volt, ki lehetett akkor Gergely deák titokzatos mecénása? Még az sem kizárt, hogy a ko-