Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Domboróczki László: 2005-ben végzett ásatásaim

Mezőszemere-Úr-rét I. lelőhelyen két kisebb gödröt tártunk fel. A gyér leletanyag valószínűleg rézkori telepjelenségekre utal. Mezöszemere-Úr-rét III, lelőhelyen az újkőkor középső, valamint a rézkor késői szakaszából származó településnyomokra bukkantunk. 17 sekély mélységű, az agyagos kavicsos altalajba alig belemélyedő, sötétebb betöltésű foltot, vagy gödröt ástunk ki, melyek közül csupán 4-5 szolgáltatott komolyabb mennyiségű, értékelhető leletanyagot. A feltárt objektumok sekély mélysége miatt nem lehetett pontosan megítélni, hogy vajon csupán az egykori járószint betaposott maradványait, vagy egykor ténylegesen a földbe mélyedő objektumok nyomait (sár- vagy agyagkitermelő gödröket) találtuk-e meg. A legnagyobb és egyben a legtöbb leletet tartalmazó folt egy nagy omladékhalom volt, sok paticsdarabbal és köztük szórványos AVK (Alföldi Vonaldíszes kerámia, a magyarországi neolitikus kultúrák jellegzetes leletanyaga - a szerk.) töredékekkel. A gödör vagy omladékhalom körül cölöpnyomok is kirajzolódtak, nyilván az egykori ház helyét jelezve. A cölöpnyomok elhelyezkedése valamiféle szögletes struktúrára utalt, azonban ennek körvonalait pontosan nem sikerült tisztázni. A késői rézkori objektumok közül három tartalmazott jellegzetes badeni leletanyagot és sok állatcsontot, ezek jobban az altalajba is mélyedtek, mint a több folt. A többi folt, vagy gödör sajnos még ahhoz sem tartalmazott kellő mennyiségű leletet, hogy a kronológiai besorolás ezek alapján lehetővé váljon. Füzesabony-Szennyvíztelep IV. lelőhelyen, a vezeték árkában, egy középső új kőkori település nyomait és egy népvándorláskori temető sírjait tártuk fel. Az újkőkori település szerkezetére elsősorban a nagy méretű hulladékgödrök és a szórványos cölöplyukak alapján következtethetünk. A hozzájuk kapcsolódó lelet-