Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely egri várkapitány rejtélyes életrajza

Csiffáry Gergely BORNEMISSZA GERGELY EGRI VÁRKAPITÁNY REJTÉLYES ÉLETRAJZA Előadás Bornemissza Gergely halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emléknapon Dobó István Vármúzeum, 2005. szeptember 17. Már 450 esztendeje annak, hogy 1555. szeptember 22. előtti napokban Bornemissza Gergely deák egri várkapitányt Konstantinápolyban Kara Ahmed nagyvezír felakasztatta. Ezt, a halála lehetséges időpontjára utaló adatot a török fővárosban diplomataként tartózkodó Verancsics Antal írta le. Nemcsak a kivégzésének a pontos idejét nem ismerjük, hanem még sok mást sem. A származásával az a baj, hogy nem tudjuk hol és mikor született, ki volt az apja, az anyja, és kik lehettek a rokonai. A nehézségeket tovább növelik Bornemissza Gergely életrajzának a felderítésekor, hogy ez a családnév a 16. században igen elterjedt volt, s így számos Bornemissza családot ismerünk. A vele kapcsolatos családi kutatásokat tovább bonyolítja az a körülmény, hogy Bornemissza Gergely egri várkapitányon kívül még tíz azonos nevű személyt ismerünk, akik mindannyian a kortársai voltak az egri hősnek. E kiváló végvári vitézről nem maradt fenn egyetlen metszet vagy rajz sem. A történeti források is csak az 1546 és 1555 közötti években említik Gergely deákot. A Bornemissza életrajzával kapcsolatos mondanivalómat négy szűkebb témára korlátoztam. Ezek a következők: a származása és a rokonsága, a tanulmányai, vagyis mit takar a neve melletti deák cím, kik voltak a befolyásos pártfogói, az egri hős fogságba esése és a halála.